London másképp csinálja / 2. — Londontól Budapestig

A londoni olimpiával kapcsolatos publikációk azt hangsúlyozzák, hogy az olimpia projektje keretében olyan városrehabilitációs beruházások valósulnak meg, melyek a sporteseménytől függetlenül is szükségesek. A szegényebb Budapest viszont drágább, zöldmezős olimpiát tervez Londonnál. Gábor Péter tájépítész cikksorozatának második része.

A londoni Olimpia Megvalósítási Hatóság (Olympic Delivery Authority ODA) által kiadott „Befektetés a jövőbe" című tanulmány szerint a beruházás nem „csupán" egy sport és kulturális célú világrendezvényről szól, hanem London hátrányos helyzetű, keleti területrészének a regenerációjáról, a térség megújulásának elindításáról. ¹
A dokumentum alapján ennek a sarokpontjai:

• Minden fontból 75 penny-t hosszú távú revitalizációs célokra fordítanak.
• A beruházásban résztvevők között legalább 9% lesz a korábban munkanélküliek aránya.

Kármentesítés, közműfejlesztés   

• Az egykori ipari területen lévő erősen szennyezett talajt ártalmatlanítják, helyén nagykiterjedésű zöldfelületek létesülnek. 1,8 millió köbméter szennyezett talaj kitermelésére és ártalmatlanítására kerül sor. Talajmosó berendezések segítségével 70.000 köbméter ipari és háztartási hulladékkal szennyezett talajt megtisztítanak és újrahasznosítanak.
• A területen lévő 52 nagyfeszültségű vezetéket kiváltják és egy 6 km-es kábel-alagútban helyezik el.
• A területen az elavult kábel és vezetékhálózat felszámolásával párhuzamosan a hosszú távú fejlesztéseket megalapozó high-tech vezetékhálózatot alakítanak ki.
• A területen 1,8 km hosszú szennyvíz-csatorna hálózatot alakítanak ki.
• A terület energiaigényének 20%-át megújuló energiaforrásból biztosítják.

Szabadtér, zöldfelületek

• A játékok után több mint 100 hektáros új szabad teret adnak át a térség lakosainak.
• A park területéből 45 hektár területen természetes élőhely-rehabilitációt valósítanak meg
• 8 km hosszúságban revitalizálják a Lee folyó medrét, új zöldfolyosót alakítva ki a város területén.

Közlekedési kapcsolatok

• London tömegközlekedéssel rosszul ellátott területén jelentős közlekedési fejlesztések történnek a metróvonalakon, a Docklands magasvasúton, és a Stratford állomáson amely regionális vasúti csomóponttá alakul.
• Több mint 30, többségében gyalogos híd létesül a területen, amelyek a játékokat követően a térség ez idáig egymástól elválasztott területrészeit kapcsolják majd össze.

Területhasználat

• A világszínvonalú sportlétesítmények a játékokat követően a profi sportolókon kívül a helyi közösség rekreációs igényeit is kiszolgálják, egyúttal inspirációt jelentenek a jövő bajnokai számára.
• Az olimpiai falu területén 3000 magas színvonalú lakást alakítanak ki, vegyesen a különböző jövedelmű lakossági rétegek számára.
• A terület fejlesztése szerves részét képezi Stratford városrész és a Temze Kaputérség regenerációs programjának.

 

 

A megvalósítás szervezeti és finanszírozási kerete²
Olimpiai Játékok Londoni Szervezőbizottsága (London Organising Committee of the Olympic Games LOCOG) 2 Mrd font nagyságú költségvetését az üzleti szektor segítségével tervezik megteremteni.³

Az Olimpia Megvalósítási Hatóság (Olympic Delivery Authority - ODA) felelős a létesítmények határidőre történő elkészítéséért. Az ODA illetékességi területén átvette az érintett önkormányzatoktól az építés hatósági jogkört. A hatóság a hozzá beérkező építési engedélykérelmeket online adatbázisában tartja nyilván és elérthetővé teszi a nyilvánosság számára.⁴ (A regiszter a cikk írásának idején éppen nem működött…)

A Nemzeti Lottóalap (National Lottery) 2,2 Mrd font összeggel támogatja az olimpiai fejlesztéseket. Az olimpiát követően részesülni fog a telek- és épület-értékesítésekből származó haszonból. 2008 novemberéig 375 millió font bevétel már befolyt az olimpiai lottójátékon keresztül.⁵

Kulturális, Média és Sport Minisztérium (Department for Culture, Media and Sport - DCMS) a kormányberuházásokért és a revitalizációért összességében.

Nagy London Önkormányzata (Greater London Authority - GLA) 925 millió fonttal járul hozzá az ODA működéséhez, azzal a kikötéssel, hogy a támogatást olyan revitalizációs beruházásokra fordítják, melyek a londoniak számára tartós környezetminőség-javulást eredményeznek.⁶

London Fejlesztési Ügynökség (London Development Agency - LDA) egyike a kormány által felállított kilenc regionális fejlesztés ügynökségnek. Az olimpia kapcsán a szervezet felelőssége, hogy „biztosítsa, London tartós társadalmi, fizikai, gazdasági és kulturális eredményeket kap örökül a 2012-es játékokat követően".⁷ A LDA 250 millió fonttal járul hozzá az Olimpiai Park infrastrukturális fejlesztéséhez és 220 millió fonttal a terület talajának kármentesítéséhez.

 

 

Természetesen nem maradt kritika nélkül az olimpiai projekt. Számos eljárási és funkcionális problémát állapítottak meg,⁸ de a legnagyobb „gikszer" talán a projekt költségvetésének a pályázat benyújtásakor történt alábecslése volt, illetve a magánszektor várható hozzájárulásával kapcsolatos túlzott becslés.

Költségek	Olimpiai pályázat becsült értéke   millió font	2007-es becsült költségvetés millió font
ODA költségvetés	3 650	5 254
Fő költségvetési tételek	1 966	3 081
Infrastruktúra és  revitalizáció	1 684	1 673
Nem várt kiadások	nem szerepelt	500
Egyéb projektköltségek (nem ODA)	386	388
Egyéb szolgáltatások	0	3 683
Rendészeti feladatok	nem szerepelt	600
Adó	nem szerepelt	836
A program nem várt kiadásai	nem szerepelt	2 247
Összesen	4.036 GBP (1.344 mrd HUF* 9) (1.550 mrd HUF**)	9.325 GBP (3.105 mrd HUF*) (3.580 mrd HUF**)

A probléma megoldása érdekében a parlament költségvetési bizottsága 2008 márciusában a projekt költségvetésének 5,9 milliárd fontos növeléséről rendelkezett. Ebből a központi  költségvetés 4,9 milliárd, a GLA 300 millió, a Nemzeti Lottóalap 675 millió fontot kell hogy álljon. ¹⁰

 

 

BO(O)M?
2008 decemberében a budapesti városházán a hazai politikai klímát tekintve szokatlan egyetértésben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés valamennyi frakciójának vezetője, Demszky Gábor főpolgármester, Hagyó Miklós, Horváth Csaba, illetve Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek, Tarlós István FIDESZ frakcióvető, továbbá Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) elnöke a szándéknyilatkozatot a 2020-as olimpia Budapesten való megrendezéséről.¹¹ Ennek előkészítésre a főváros több tanulmányt is készíttetett. A 2008 áprilisában készült Budapest olimpia 2020 Stratégiai háttértanulmány állítása szerint az olimpia projektjének a célszerűség, ésszerűség, átláthatóság, takarékosság, környezetbarátság szempontjainak kell megfelelnie. A dokumentum állítása szerint az ésszerűség kapcsán „a lehető legszélesebb körökben világossá kell tenni azt, hogy az olimpia ésszerű, hasznos fejlesztési akció, amelynek megrendezése, az ennek kapcsán végrehajtott beruházások és fejlesztések összességükben és külön-külön is – az olimpiától függetlenül is – szükségesek és indokoltak, hasznosak az ország és a város fejlődése számára, tehát az olimpia megrendezése mind közvetve, áttételesen, mind pedig közvetlenül is széles körök számára jár átfogó, de kézzel fogható előnyökkel."

Ez a célkitűzés gyakorlatilag megegyezik a londoni olimpia „hagyatéka" kapcsán megfogalmazott elvárásokkal. A budapesti olimpia helyszíneinek kijelölésével foglalkozó 2008 novemberében elfogadott struktúratervben¹² megjelölt helyszínek, melyek a budapesti IVS-ben is visszaköszönnek, véleményem szerint ennek az „ésszerűségi" kritériumnak nem feltétlenül felelnek meg. A teljesség igénye nélkül következzen egy rövid, tájépítészeti elfogultságtól sem mentes felsorolás a londoni Olimpiai Park és a budapesti helyszínjavaslatok összevetéséről:

Városszerkezeti helyzet: London esetében, az olimpia központi helyszíneként a város alacsony státuszú területrészén lévő területét jelölték ki. Budapest esetében a város legértékesebb területén (Duna-part), zöldmezős beruházásként létesülne a központi helyszín.

Megelőző területhasználat: London esetében az Olimpiai Park helyén a projektet megelőzően szennyezett talajú, ipari illetve hulladéklerakási céllal hasznosított terület volt. Budapest esetében a területek zöme városi közpark létesítésére kijelölt zöldterület, amelynek közelében éppen most létesül a központi szennyvíztisztító, így a terület a későbbiekben az egészségügyi védőtávolságok miatt csak korlátozottan lesz felhasználható.

Zöldterületi mérleg: London esetében az Olimpia idejére a rozsdaövezeti területben 100 hektár nagyságú városi park létesül. Ennek következtében városi parkokban eddig sem szűkölködő London újabb közhasználatú zöldterülettel gazdagszik. Budapest esetében az olimpiai helyszínek több esetben meglévő városi parkok környezetében kapnának helyet, illetve esetenként maguk a parkok szolgálnak rendezvényhelyszínül. Ennek következtében az időszakosan már jelenleg is túlterhelt városi parkok az olimpia időszakában újabb jelentős terhelésnek lesznek kitéve.

Utóhasznosítás: London esetében az olimpiát követően az Olimpiai Park épületeit és építményeit részben visszabontják, és 45 hektár nagyságú természetes élőhely revitalizációjára kerül sor. A terület nagy részét átadják közhasználatra. Budapest esetében az olimpia helyszínek utóhasznosítása nem derül ki az eddigi dokumentációkból.

 

 

Végkövetkeztetések
Mindezekből jól érzékelhető az eltérés londoni és a budapesti projektek alapkoncepciója között. London esetében egy városrehabilitációs projekt készült, (kezdetben jelentősen alábecsült költségvetéssel), mely 2012-ben helyet biztosít az Olimpia megrendezésére. Budapest esetében a projektet előkészítők szándéka, hogy a főváros meglévő sportlétesítményeinek és zöldterületeinek hasznosításával, a Duna egyedülálló adottságaira alapozva teremtsenek lehetőséget a 2020-as Olimpiai Játékok fővárosi megrendezésére. A – stratégiai tanulmányban megfogalmazott - takarékosság szempontjai az ésszerűség szempontjait felülírni látszanak. Kérdés, hogy lehet-e az olimpia megrendezése öncél?. Ez valóban eldöntendő, és nem pusztán költői kérdés. A struktúraterv készítői véleményem szerint igennel voksoltak. A budapesti IVS-sel kapcsolatos opponensi véleményében Alföldi György nemmel, hiszen kritikaként fogalmazta meg, hogy a főváros célnak és nem eszköznek tekinti az olimpiát.¹³ Biztos vagyok benne, hogy az erről szóló vita folytatódni fog.

Bár a fentiek alapján gondolhatnánk azt is, hogy míg a gazdag London számára rendelkezésre állnak a források jelentős városrevitalizáció megvalósítására, addig a szegényebb Budapest takarékosabban képzeli el az olimpiai megrendezését. A rendelkezésre álló adatok alapján ez sem igaz maradéktalanul. A 2007-ben korrigált londoni fejlesztési költségvetés főszáma ugyanis 3.580 Mrd HUF (a rendezvény költségeken kívül), míg a BOM becsült fejlesztési költségvetését (szintén a rendezvényi költségen kívül) 5.164 Mrd HUF-ra taksálja a PriceWaterhouseCoopers¹⁴. Mindez azt jelenti, hogy a londoni rozsdazónát rehabilitáló olimpiai fejlesztés a budapesti meglévő adottságokat kihasználására alapozó koncepiónak mindössze a 69%-ába kerülhet. Azaz a szegényebb Budapest drágább olimpiát tervez Londonnál.

Természetesen nem lehet korrekt a két koncepció összevetése, hiszen London esetében, egy 2004 óta érlelődő, menet közben sokat változott, jelenleg már a megvalósítás fázisában lévő koncepcióról van szó. Budapest esetében pedig az olimpiai pályázati anyag elkészítését kezdeményező kiindulási programról, ami a győztes pályázati anyag elkészültéig még sokat fog változni. Remélem, az ésszerűség irányába. 

---

1 http://www.london2012.com/news/media-releases/2009-01/new-images-show-olympic-park-progress-at-half-way-point.php
2 http://www.london2012.com/about/funding/index.php
3 http://www.london-2012.co.uk/LOCOG/
4 http://www.london2012.com/planning/planning-register.php
5 http://www.olympiclotterydistributor.org.uk/docs/home.php
6 http://www.london.gov.uk/
7 http://www.lda.gov.uk/server/show/nav.00100h003
8 Az olimpia központi stadion épületével kapcsolatos „tervtanácson" számos kritika érte a beruházót és a tervezőt. A beruházót a tervpályázat elmaradásáért, illetve az eredeti költségvetési tervezet közel kétszeres túllépéséért kritizálták. A tervezőt az olimpiai pályázatban szereplő koncepciótervtől való eltérés miatt, illetve azért érte kritika, mert az 55.000 férőhely csupán 67%-a kerül lefedésre.(forrás: http://archrecord.construction.com/news/daily/archives/071206london.asp)
9 *333 HUF = 1 GBP középárfolyamon árfolyamon 2009. 02. 09.,   ** 384 HUF = 1 GBP középárfolyamon árfolyamon 2006. 06. 01
10 http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200708/cmselect/cmpubacc/85/85.p df
11 http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=bp_olimpia
12 készítők: BFVT Kft és MŰ-HELY Zrt.
13 http://www.epiteszforum.hu/node/11688
14 forrás: Budapesti Olimpia megvalósíthatósági tanulmány a 2012-re vonatkozó tanulmány aktualizálása 2016-ra és 2020-ra, PriceWaterhouseCoopers, 2006. Mindkét főösszeg 2006-os árfolyamon kalkulált az összehasonlíthatóság érdekében.