É.S. – az Építész Stúdió megújult arculata

Vajon hogyan lehet valami egyszerre mindennapi és mégis emblematikus? Hogyan fogható meg egy folyamatosan változó, átalakuló kollektíva identitása? Többek között ilyen kérdések mentén kezdtek bele Polgárdi Ákos és Rubik Ágnes tervezőgrafikusok az Építész Stúdió eddigi 30 évét összegző kötet, kiállítás és weboldal grafikai tervezésébe.

Az 1990-ben Cságoly Ferenc és Pálfy Sándor által alapított Építész Stúdió idén ünnepelte 30. évfordulóját. A jubileum központi eseménye a FUGA-ban rendezett szeptemberi kiállítás és könyvbemutató volt, de az év során megújult a stúdió arculata és weboldala is. Mindezt több, mint egy éves kutató- és tervezőmunka előzte meg, mely együtt járt a stúdió archívumának részletes feldolgozásával. 

Az Építészfórum arculatváltásáért is felelős Polgárdi Ákost és Rubik Ágnest (SUBMACHINE) még tavaly szeptemberben kereste meg az Építész Stúdió. Az évforduló alkalmából meg szerették volna újítani a stúdió vizuális identitását. Az ezt követő 12 hónapban a grafikusokra alapvetően négy különböző feladat várt: az Építész Stúdió új arculatának megtervezése, egy új weblap kitalálása, valamint az évforduló alkalmából kiadott könyv és végül a kiállítás grafikai elemeinek megtervezése.

arculat

„Meggyőződésünk szerint az arculattervezéssel kapcsolatban nem az az elsődleges, hogy a megbízó mit kommunikál kifelé a vizuális elemek segítségével, hanem, hogy mi ő valójában." – emelte ki Polgárdi Ákos, az Építészfórum arculatváltása kapcsán.

Az Építész Stúdió új identitásánál ez az elv maximálisan érvényesül. A megbízók már az elején hangsúlyozták, hogy a stúdióra egy központi, reprezentatív arctól mentes, örökké változó kollektívaként tekintenek. Így az arculatot is olyannak képzelték, ami nem egy markáns identitást, hanem egy közösség nehezen behatárolható „összindentitását" kommunikálja. Nem feltűnő, hanem időtállóan egyszerű megjelenést szerettek volna.

Ez szép gondolat, azonban a tervezés szempontjából nem feltétlen szerencsés. Hogyan lehet feloldani egy arculat funkciója és indíttatása (megkülönböztethetőség, emblematikusság) és a kívánt személytelenség és generikusság között feszülő ellentmondást? Erre a kérdésre az Építész Stúdió már megadta a tökéletes választ, mikor ezzel a névvel vált a hazai építészet emblematikus műhelyévé. Ezt kellett most a grafika nyelvére is átültetni.

A megoldás a logó lehető legegyszerűbb és legkompaktabb kialakítása volt, illetve két olyan arculati betűtípus kiválasztása és személyre szabása, melyek nagy klasszikusok (Times New Roman, Helvetica) modern átiratai. Az építészetben is gyakran célra vezető hozzáállás – a feleslegek gyakorlatilag teljes lehántása – itt is gyümölcsözőnek bizonyult.

Egyedüli kiegészítő, ha tetszik dizájn elemként az É és az S betűket kiemelő pontok maradtak meg, melyek képesek az egyszerű feliratot felismerhetővé és emlékezetessé tenni. Azonban ezek használata sem teljesen önkényes. Egyrészt utalnak az embléma rövidített változatára, mely a stúdió lakásműtermében megszülető, egymást kiegészítő gondolatok összekapcsolását jelképezi, másrészt a tervezők a könyvborítótól a weblapon át egészen a kaputelefonig több helyen is frappánsan alkalmazzák őket.

weboldal

A további három, egymástól első ránézésre független feladat (weblap, könyv, kiállítás) valójában egy tőről fakad, mégpedig az Építész Stúdió három évtizednyi munkájának összegzéséből. Ez a 2020-ig pontosan 476 elemből álló felsorolás valójában egy nagyon hosszú Excel-táblázat, melyben az elmúlt 30 év összes projektje és ezek összes fontosabb adata megtalálható.

Egy végeláthatatlan Excel-táblázat nem tűnhet túlságosan inspirálónak, mégis ez jelentette a kiindulási pontot a tervezők számára. A weboldalra és a könyvre is úgy tekintettek, mint e táblázat különböző platformokon történő, eltérő részletességű vizualizálására. Bár az arculat jól kitalált egyszerűsége miatt a grafika túlburjánzásától nem kellett tartaniuk, az archívum és a weboldal tartalmának, struktúrájának rendszerezése annál összetettebb feladat volt.

Sok építészeti weboldal küzd feleslegesen megjelenített információkkal és még feleslegesebb funkciókkal, aminek oka – a rossz grafikai tervezésen kívül –, hogy gyakran elfelejtik, hogy ezek a felületek nem csak szakmabelieknek készülnek. Az Építész Stúdió új oldalán szerencsére teljes mértékben sikerült megválni ezektől a zavaró tényezőktől. A Rubik Ágnes által tervezett weblap tiszta, átlátható és informatív. Az egyszerű elemekből összeálló kompozíciók könnyen olvashatóvá és logikusan böngészhetővé teszik a felületet.

A projekteket összegyűjtő lista- és rácsnézeteket valószínűleg kevesebben fogják használni, azonban szemléletesen ragadják meg az oldal adatbázis jellegét. Úgymond vizuális gegek, csakúgy, mint a logóban szereplő fekete pontok önálló megjelenése a projektek aloldalain. 

könyv

Az Építész Stúdió archivált anyagainak legteljesebb bemutatását a Polgárdi Ákos által tervezett, közel 500 oldalas jubileumi könyvben találjuk. A kötetben a stúdió összes munkája – értékkataszteri tanulmányoktól kezdve a különböző fázisokig jutott terveken át egészen a megépült házakig – fellelhető. A kiadvány belső struktúrája, ami az adott munka jelentőségétől függően nyílik ki egy vagy több kép, illetve esetenként rövid visszaemlékező szövegek erejéig, a korábban említett táblázatos gyűjtésen alapszik.

Ez néha kis hiányérzetet hagy maga után, hiszen szívesen böngésznénk a többi, csak megnevezéssel és alapvető információkkal szereplő projektet is, de a szelekció nyilván szükséges és érthető is. Könnyű akár órákra is belefeledkezni ebbe a 463 oldalba, és megéri türelmesen kutatni, hiszen a legikonikusabb épületek mellett olyan kincsekre lelhetünk, mint például a stúdió budapesti Nemzeti Színház pályázatának eredeti tervlapjai vagy az Alkotás Point irodaházhoz fűzött rövid méltatások Ekler Dezső, Reimholz Péter, Tomay Tamás, Turányi Gábor és Virág Csaba tollából.

Az önfeledt lapozgatás közben talán elsőre észre sem vesszük a könyv visszafogott, letisztult megjelenését, és legapróbb részletekig igényes és ízléses kialakítását. Ez azonban pozitívum, hiszen a kötet úgy szép, hogy közben egy pillanatra sem vonja el a figyelmet tartalmáról. Különösen megkapó a gerinc és a borító kialakítása. Előbbi a belívek széleire nyomtatott fekete sávokból összeálló körök, utóbbi a logó pöttyeinek stancolása miatt. Feltűnő a fotós és rajzos anyagok kiemelkedő minősége is, mely a speciális nyomtatási technikának köszönhető. Olyan könyv született, amit jó érzés a könyvespolcon látni. Azt azonban még a tervező sem gondolta, hogy tiszta, fehér borítója mások rajzlapjává és festővásznává válhat.

(A könyv elérhető a FUGA-ban, a Mono Art & Designban, a Klauzál 13-ban és az Írók Boltjában is.)

kiállítás

Az Építész Stúdió fennállásának 30. évfordulóját az ősz elején a FUGA-ban tartott kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval ünnepelte meg, mely egyben az új arculat bemutatását is lehetővé tette. Az esemény központi elemei maguk a könyvek voltak, összesen 200 db, amiket külön erre a célra tervezett fém asztalokra helyeztek. A főfali infografika kivételével a kiállítás grafikai anyagait – meghívók, plakátok, prospektus, falfeliratok és egyéb kiegészítő elemek – szintén a SUBMACHINE tervezte, de az esemény legemlékezetesebb mozzanata a könyvekhez kötődik.

Az Építész Stúdió tagjai ugyanis kitalálták, hogy mindenkinek lehetőséget adnak rá, hogy a kihelyezett könyvek borítójára azt rajzoljon, fessen vagy írjon, amit csak szeretne. Az ötlet osztatlan sikert aratott és már a megnyitón is szinte mindenki, legyen kisgyerek, felnőtt, építész vagy laikus érdeklődő, tollat-ceruzát ragadott. Végül a kiállítás ideje alatt több gyerekfoglalkozást is szerveztek a FUGA-ba, ahol a kicsik az üresen maradt borítókra rajzolhattak. Számtalan lenyűgöző alkotás született, amiket azonban csak a finisszázs után lehetett hazavinni. Egészen addig a kiállítás részét képezték.

Bár ez az ötlet nem konkrétan Polgárdi Ákos és Rubik Ágnes munkájához köthető, mégis kapcsolódik hozzá. A jó dizájn – épp úgy, mint a jó építészet – elbírja az ilyesfajta személyes beavatkozásokat és képes velük együtt élni. Ez az új, személytelen, de mégis markáns arculat is mintha csak arra várna, hogy mindenki meglássa benne saját Építész Stúdióját.

Winkler Márk