Folytatásra érdemes történet: a Major Udvar revitalizációja

A ’70-es évek értékeire alapozva a jelenkor igényeire szabott megoldás született a Városmajor utcában. Egy 50 éves történet folytatása. Az épület revitalizációját a tervekért felelős FBIS architects munkatársa, Szűcs Imre Ferenc mutatja be.

Helyszín
A Kissvábhegy lábánál húzódó Városmajor utca a XIX. századtól épült be egyre sűrűbben. A laza beépítésű villaépületeket fokozatosan belvárosias négy-ötszintes bérházak váltották. A második világháborús pusztítás foghíjain megjelent a XX. század második felének építészete, amelynek pozitív értékeit ebben a revitalizációban is igyekeztünk kidomborítani.

Meglévő épület
Az 1972-ben elkészült épület a kor jellegzetességeit hordozza magán: alacsony szintmagasság, pillérvázas vasbeton szerkezet, végigfutó sávablakos homlokzatformálás. A telken álló L-alakú épület és garázs egy parkolónak használt udvart öleltek körbe. A Városmajor és a Gyógyfű utcák által határolt telek a 8 méteres szintkülönbséggel és a várra néző panorámával, kihívásokkal teli tervezési munkát ígért.

A tartószerkezet tartalékai viszonylag szűk keretek között, de biztosították a kellő formálási szabadságot, ezért a beruházóval közösen az épületszerkezetek minél nagyobb arányú megtartása mellet döntöttünk. Ez azon felül, hogy ökológikus megoldás a megspórolt betonmennyiség tekintetében, megkönnyítette a logisztikát a szűk Városmajor utcában és egyszerűsítette az alapozás kérdését a zártsorú beépítés mellett.

Külső arculat
Feladatunknak tekintettük, hogy a terület városképi adottságait megértve, ezekből a tapasztalatokból kiindulva alakítsuk át a házat. Az utcára jellemző módon az egyik kapualjon keresztül megőriztük az átjárást a köztér és az udvar között. Az innen nyíló bisztró-kávézó intenzív közösségi élettel tölti meg az udvari teraszt.

A Városmajor utca másik jellegzetes vonása, hogy míg a szűk utca felől sűrű beépítést mutat, addig a telkek hátsó részein a Kissvábhegy dús növényzete dominál, amely a házakon keresztül kapcsolódik az utcaképhez. A tájépítész ezt a két pólust igyekezett hangsúlyozni. A teraszos tereprendezés intenzív zölddel foglalja el az egész telek fókuszpontját, a nyírfák fehér kérge pedig finoman reflektál a homlokzatra.

A 70’-es évek tömör gondolatiságához igyekeztünk kapcsolódni a megújult épület tiszta fehér-árnyék hatásra építő világával. Míg az A és B szárnyak homlokzatára a függőleges fém lamellák hullámzása, transzparenciája hoz lendületet, addig a C épületen a világos-sötét dinamika fordítva jelenik meg: az üvegfelület sötét bordái között perforált fehér lemezek formájában.

Belső funkciók
Karakteres közlekedő megoldást igényelt a félszint eltolásos A és B szárnyak és a 8 méterrel magasabban fekvő C szárny összekötése. Az eredmény egy üvegfolyosó lett, ami új bejáratot ad az A szárnynak, valamint a B és a C épület szintjeit szinteltolás nélkül közvetlenül kapcsolja össze. Ennek köszönhetően mindhárom épületrész nagyvonalúan közelíthető meg.

Összefoglaló
A fejlesztővel és a kivitelezővel a revitalizáció során közös célunk volt egy A kategóriás irodaház megalkotása, mely a legigényesebb bérlőknek is megfelelő munkakörnyezetet biztosít, új lendületet adva az épületnek a következő 50 évre.

Szűcs Imre Ferenc (FBIS architects)

Szerk.: Borenich Levente