Helyek/Infrastruktúra
Mózes után szabadon, avagy az ember alkotta csoda – híd, Fort de Roovere
2012.02.22. 13:33
A Nyugati-Brabant erődvonal több száz kilométer hosszan húzódik Hollandia délnyugati árterületén. Állapota lassan romlásnak indult, de az utóbbi években megkezdődtek a felújítási munkák, melyek keretében a Ro Koster és Ad Kil vezette irodát egy híd tervezésével bízták meg. Híd a vizessánc felett? Önellentmondásnak tűnik, épp ezért az építészek lesüllyesztették a szerkezetet. A vizet szétválasztó Mózes-híd elmés megoldása a Dutch Design Awards döntéjébe is bejutott.
A Nyugati-Brabant erődvonal több száz kilométer hosszan húzódik Hollandia délnyugati árterületén. Állapota lassan romlásnak indult, de az utóbbi években megkezdődtek a felújítási munkák, melyek keretében a Ro Koster és Ad Kil vezette irodát egy híd tervezésével bízták meg. Híd a vizessánc felett? Önellentmondásnak tűnik, épp ezért az építészek lesüllyesztették a szerkezetet. A vizet szétválasztó Mózes-híd elmés megoldása a Dutch Design Awards döntéjébe is bejutott. Alábbiakban a tervezők ismertetőjét közöljük.
1/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
2/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
3/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
4/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd
A Nyugati-Brabant erődvonal egy Hollandia délnyugati árterületén több száz kilométer hosszan húzódó védelmi rendszer, mely számtalan erődöt és várost köt össze. A védelmi vonalat a 17. században építették, de funkcióját veszítve a 19. századtól a műszaki állapota is romlani kezdett. A vízi védmű helyreállításakor felmerült az igény, hogy összekötőhidat építsenek a várárkon keresztül Fort de Rooverébe. Ennek az erődítménynek napjainkban új funkciója van, a több biciklis és túraútvonal találkozásánál elhelyezkedő komplexum rekreációs célokat szolgál.
5/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
6/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
7/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Természetesen régen és ma is meglehetősen téves, elképzelhetetlen ötlet lett volna egy várárok fölé hidat építeni, főleg az erőd azon oldalán, ahonnan az ellenség megjelenése várható volt. Éppen ezért terveztünk láthatatlan hidat. Szerkezete teljes egészében fából készült, amit EPDM fóliával tettünk vízhatlanná. A híd úgy viselkedik, mint egy lövészárok az erőd közelében, megjelenése a táj körvonalához igazodik, abba beleolvad. Nagyobb távolságból egyáltalán nem lehet észrevenni a mérnöki szerkezetet, mivel mind a talaj, mind a víz egészen a pereméig ér. Ahogy közelebb érünk, az erődítmény a keskeny árkon át tárul fel előttünk. Ezután odasétálhatunk kapuihoz, mint ahogy Mózes átkelt a vízen.
Ro Koster és Ad Kil
A RO&AD architecten építésziroda rövid ismertetője
Rónak mindig is volt valamilyen köze a fejlődés (evolúció) fogalmához. Elméje és teste már akkor elkezdett fejlődni, mikor koraszülöttként napvilágot látott, ez a folyamat máig tart és folytatódik a jövőben is. Miután kitanulta az ácsmesterséget, majd a műszaki rajzolást, művésziskolába jelentkezett Utrechtben. Diplomázás után saját építész irodát nyitott ugyanebben a városban. Ezidőtájt találkozott Addal, akinek saját praxisa volt Zeistben. Együttműködésük ekkor még nem járt sikerrel, köszönhetően egymásnak feszülő egyéniségüknek. Ez követően Ro néhány évig ismét ácsként dolgozott, hogy megtalálja a belső békét, melynek érdekében Belgiumba, Alt Hoeselt kis falujába költözött, ahol több tere volt a gondolatnak, mozgásnak és érzelmeknek.
8/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
9/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
10/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
11/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
12/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
13/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
14/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
15/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
16/18
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Mózes-híd, tervezők: Ro Koster és Ad Kil
Ad más utat járt be. Éles esze gyorsan kibontakozott, így egyenesen a delfti egyetemre ment továbbtanulni. Miután rövid ideig szerszámkészítő képzésre járt (ami túl precíz dolognak bizonyult számára), az építészetben találta meg azt, amit igazán keresett. Az első években lenyűgözte a téma, hogy vajon mivel tudnak a számítógépek hozzájárulni a tervezési folyamathoz. Mivel a kérdésre nem talált igazi választ, a következő években tovább kutatott. Ad személyisége szelídebbé vált anélkül, hogy valódi élét elveszítette volna. Ebben az időben, 2002-ben találkozott Ro és Ad újra.
Most már minden működött. A varázslat, ami először hiányzott, most bekövetkezett. Egy évvel később eszméltek rá, hogy minden projektjükön közösen dolgoztak, és valódi céget vagy műtermet alkotnak immár. Az irodát hivatalosan 2005-ben alapították meg RO&AD architecten néven. A RO&AD elég széles körben dolgozik: belsőépítészettel, felújításokkal, irodákkal, lakóépülettel és éttermekkel is foglalkoznak. Minden projekt határozott koncepcióra és elképzelésekre épül fel, de a végső cél mindig az, hogy egy fenntarthatóbb világot hozzanak létre. Ennek a folyamatnak az első magvai már el vannak vetve egy a várostervezés evolúciójáról szóló elmélet megalkotásával. Ezen elméleten belül az épület csupán az új felfedezések kezdete.
tervezőiroda: RO&AD architecten
17/18
Ro Koster és Ad Kil
Ro Koster és Ad Kil
építész tervezők: Ro Koster, Ad Kil, Martin van Overveld
szerkezettervező: Adviesbureau Lüning
kivitelező: AVK-bv
megbízó: Bergen op Zoom Önkormányzata
helyszín: Halsteren, Bergen op Zoom Önkormányzata, Hollandia
felhasznált anyagok:
Accoya fa (kémiailag kezelt puhafa)
"Angelim Vermelho" trópusi fafajta
teljes terület: 50m2
teljes bekerülési költség: 250 000 Euró
19:37
Csak egy aktuális hozzáfűznivaló: ez a munka is Building of the Year lett az Archdaily-n public facilities kategóriában: http://www.archdaily.com/building-of-the-year/2011/
Mint ahogy a luxus-szarvasles is (http://epiteszforum.hu/node/20610) :)
08:34
Köszönet ezekért a szavakért, én is ilyesmiket gondolok erről a dologról, még ha nem is tudtam ilyen költőien megfogalmazni... Van ebben az építményben valami megkapóan nagyszerű, és teljesen idegen egyszerre a maga radikális tájbanövésével, olyasmi, mint valami hiperprofi műláb... :)
09:27
@halottember: :-)))
21:01
Nem értem, mit össze nem problémáztok. Ez egy hosszú csónak, ami az egyik parttól a másikig ér és így nem kell evezni. Ezen az elven ha a villamos az indulástól a végállomásig érne, akkor el sem kellene indulnia, hogy miért nem jutott még ez senkinek eszébe? Huszti István
21:21
@HI: Bingo :-))). Jó éjt! És aki hozzájut, javaslom, nézze meg a Marylin-filmet és a Némafilmest.
17:22
@Pákozdi Imre: Egyfelöl azonnal lenyűgöz az egész. Ott állok én is, orromig ér a víz, minden gyerekkori híd-álom megvalósulni látszik. Az átjáró a vízen és a vízben van, a víz megfogható, a belesimulás gyönyörű, belemegyünk a vízbe de mégsem ázunk át, a félelem és a biztonság erős érzései egyszerre járnak át, mire átérünk a tulsó partra. És akkor megszólal bennem a gyáva felnőtt: nade ha ezt több ezer évig nem így csinálták, ha ez megint valami eddig ismeretlen módon, ismeretlen preparátumból készült, megint a műanyagok meg a romlékony szervesek, meg mi van ha átcsap a víz a korláton, ha az időjárás megbolondul - ami mostanság menetrendszerűen várható – ha felmelegszik vagy lehűl, ha megmozdul a föld…. záproznak a ha kérdések és itt áll mögöttem hosszú sorokban sok szigorú mérnök, statikus, akik már akkor is megmondták volna, hogy miért dől le a katedrális, amikor sokszor ledőlt, pedig az építők már éppen elkapni vélték a jóisten lábikráját.
07:43
Háááát, azért a víznek mintha nem nagyon tetszene az ötlet, az átkelő egyik oldala már totál iszapos-moszatos. Valaki írja, hogy a hatóságok szerencsére nem pofáztak bele a projektbe, talán éppen hogy bele kellett volna szóljanak... Ez az ötlet a tervezőasztalon valóban egy jópofa ötletnek tűnhetett, de maga a valóságában inkább csak egy pofon a természet orcáján, még ha nem is valami csudálatos természeti jelenségről van szó, csak egy picit sáros ex-várárokról...
08:28
@nagylaszlo71: Egyetértek. Egy szál ötlet kevés, egyetlen geg szegényes indíték akárminek is a létrehozására. Igaz ez erre a hidacskára éppen úgy, mint a szingapúri Sky Park nevű megagiccsre (http://www.google.hu/search?q=singapore+sky+park&hl=hu&client=firefox-a&hs=S3U&rls=org.mozilla:hu:official&prmd=imvns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=QvdFT9HfE43Fswap98z5Cg&ved=0CD8QsAQ&biw=1280&bih=669).
13:36
@Pákozdi Imre: Azért ez tényleg nem akármilyen ötlet, gegnek nem is csúfolnám, mert az a szó magán hordozza a szenzációhajhászást, a giccset... (lásd: szingapúri példa) Mindamellett konkrét funkciója is van és váratlan, átélhető, tapintható élményt nyújt. A láthatatlanná váló, radikálisan a tájba simuló átkelő gondolata azért szép. (Persze ez nyilván egy várároknál (eleve művi vízfelület) működhet csak, normál (folyó)víznél nem) Amelett azt is el kell ismerni, hogy a kivitelezés gondosan készült. Alapvetően maga az objektum valahol a land-art és az építészet határán mozog szerintem, és inkább az előbbi kategóriához áll közelebb...
14:37
@halottember: valóban közelebb áll a művészethez, máshonnan közelíteni meg felesleges időpocsékolás. kicsit furán jön ki mindig, amikor láthatólag az alkotó szabad és a befogadó tereli magát keretek közé, korlátozza a szabadságát. több bátorságot, nyitottságot!
15:30
@fds: Csak megjegyezném, hogy a fönti ojjjektumról szóló poszt az építészfórumon jelent meg, egyik címkéje pedig "közlekedési és infrastrukturális létesítmények" (a cím alatt olvasható). És valóban, rendelkezik praktikus, teljesen hétköznapi gyakorlati funkcionalitással is (segítségével át lehet kelni száraz lábbal a vízen (vízben)... szóval azért nem "vegytiszta művészet" ez, már l'art pour l'art értelemben... Nekem tulajdonképpen tetszik, csak kicsit elgondolkodtam a vizesárok-híd kapcsolaton a szöveg "csakígylehet" jellegű fölvetése kapcsán...
16:19
@halottember: Kíváncsi lennék, hogy bírja a palánk, amikor befagy a víz. Ez amúgy Hollandiában manapság is előfordul, nem csak a Brueghel-képeken.
18:18
@Pákozdi Imre: Szerinten tuti méretezték erre a teherre is a meglehetősen masszív vasbeton szerkezetet (nem holmi összetákolt deszkakerítés. Ha az volna, a víz súlyából eredő oldalnyomást sem bírná ki...)
18:24
@halottember: Bocs, persze nyilván nem vasbetonból, hanem fából van az egész, legföljebb betonkeménnyé tett fából, ami ráadásul ránézésre csuda homogén, akár valami szép betonfelület... :) És méretezve is biztosan alaposan van (hiszen láthatólag most is megáll)...
14:32
@halottember: Acetilezett fa - accoya a böcsületes neve ezeknek a termékeknek: gyártanak ebből homlokzatburkolatot, fürdőszoba-szekrényt, de vízben álló partfal-pilont is. Épp csak a pontos időt nem mondja angolul, akkora csodaság. Tartószerkezetice is.
14:40
@WérGidA: Opp, bocs, ott van ez a cikkben is, túlrágtam.
07:06
@WérGidA: Jóízű vasárnap reggeli ébredés után ránézve erre a hidacskára, felfénylik előttünk a dologban rejlő, vegytiszta őrület. Összegezném: 1. jó sok lépcső le és fel, kerekesszékesek kizárva 2. egy rekultivált, hogyasztnemondjam, frissen meliorizált bányató küllemével büszkélkedő vár-árkot mutat meg békapespektívából 3. fogvacogtató lehet benne sétálni (ezt előnyének tudom be :-) 4. baromi drága 5. sérülékeny, ld. a nagy szelek hullámkeltő hatását és a jégtakaró nyomását 6. akadályozza a vízáramlást 7. akadályozza a csónakázást. Hudso! (holl., fonet.: "ragyogó")
19:58
@WérGidA: megnéztem Accoyát és beleszerettem. Ha csak a fele igaz, amit írnak róla, akkor már tuti. Bezzeg hogy nincs magyar disztribútor...
Kérdés, hogy az acetilén robbanékonyságát, éghetőségét feloldja-e a technológia.
20:00
@Pákozdi Imre: én megnéztem ezt a várárkot a googlemaps-en. Az ami, egy kifli alakú pocsolya. Nincs benne vízáramlás, csónakázni nincs elég tér. Az mondjuk tényleg nem kóser, hogy nem akadálymentes, holott a kerékpáros útvonal egyik elemeként létesült...
20:49
Se nem szép, pláne nem praktikus, viszont ötletnek jó. Amúgy pár méterre ott egy zsilip, amely szabályozza a vízszintet, vagy ez a valami hol kiemelkedik a vízből,hol meg elsüllyed?
20:52
@1234: A környezet meg brrrr... ! Mint egy frissen rekultivált külszíni bánya. Borzalmas.
17:24
Szép koncepció, profin kivitelezve, jó látni, hogy vannak helyek, ahol ilyesmit is meg lehet építeni (nemcsak hogy a hatóságok nem berzenkednek, hanem van is rá ~70 millcsi). Arra azért kíváncsi lennék, hogy ennek a régi erődnek nem volt-e valaha egy rendes, leereszthető kapuja? Vagy alagútban galoppoztak be anno (esetleg kizárólag valami ős-zeppelinnel?) Persze az is lehet, hogy egy révész dolgozott szorgosan itt... Vagy csak mindenkinek volt egy saját röpsárkánya... De a legvalószínűbb talán mégis az, hogy ez egy autentikus műemléki rekonstrukció :) + bringával átkelni rajta külön élmény lehet (lásd biciklis túraközpont) Vagy egyszerűen ez csak egy sosemvolt, most keletkező megközelítési irány, afféle hátsó poénbejárat... viccnek szellemes...