Kortárs Építészeti Központ – szellemi világítótorony Erzsébetvárosban

Szerves, fenntartható, generatív... Ezen építészeti szemlélet - s nem utolsósorban a kísérletezés - jegyében készült Lipusz Roland diplomaterve.

Diplomatervem alapvetően két kérdésre keresi a választ:

• Hogyan lehetne Magyarországon közelebb hozni az építészetet az emberekhez, hogyan lehetne az építészetet újra kultúra részévé tenni?
• Hogyan képes egy épület reagálni a természetes, és mesterséges környezet hatásaira, valamint a használók változó igényeire?

A lelkes aktivisták által működtetett Kortárs Építészeti Központ szimpatikus célkitűzése, az építészet kulturális és társadalmi szerepének újrafogalmazása, valamint a magyar építészet és építészek nemzetközi ismertségének elősegítése. A számos nagysikerű rendezvényt tető alá hozó és a szakmán kívül a társadalom különböző rétegeit is megszólítani képes, aktív szervezet 2008 decemberében lett hajléktalan. Az erről szóló újsághírt olvasva jött az ötlet, hogy két kérdésemre a KÉK-nek szánt új épület tervezésén keresztül keressem a választ. A tervezésre alkalmas helyszínt hosszú kutatás után a súlyos társadalmi és városépítészeti problémákkal küzdő Erzsébetvárosban, a Kazinczy utcában találtam meg. A Táncművészeti Főiskola épületének bontása után felszabaduló saroktelekre tervezett központ egyrészt egy új, a városrészt feltáró kulturális és turisztikai körút egyik csuklópontja lehetne, másrészt egyfajta szellemi világítótoronyként vigyázhatná Erzsébetváros pusztuló értékeit és segítené jövőbeni fejlődését.

Kortárs építészeti…
Rendkívül diszharmonikus világban élünk. Hiszem, hogy ebben a világban az építész feladata nem csupán szép és jól működő tereket alkotni, hanem Harmóniát is teremteni. Egy adott környezet akkor tud harmonikusan befogadni egy új elemet – egy új épületet – ha az képes vele kölcsönhatásba kerülni, ezért felvetődött a kérdés, mi lenne, ha „megtaníthatnánk” a házainkat hatékonyabb módon reagálni az őket körülvevő világra, lehetőleg nem csak a tervezés ideje alatt, de akár hosszabb időbeli távlatokban is. Eme feltevésnek megfelelően az épületet egyfajta élő lényként próbáltam kezelni, mely lehetőség szerint folyamatos interakciót keres az adott hellyel, idővel, és a használó emberekkel, a benne zajló folyamatokra koncentrálva kerestem az optimális térbeli megoldásokat. Ehhez a munkához eszközök, gondolatok után kutatva ismerkedtem meg mélyebben a szerves építészettel (mely az élővilág sokszínűségéből, a természet bölcsességéből merít ihletet), a fenntartható építészettel (mely az erőforrások hatékony felhasználásával ökologikusan alakítja a környezetet) és a generatív építészettel (mely a megszokott normatív tervezési módszerek helyett szabályokon alapuló folyamatokra koncentrálva hoz létre – akár időben is változó – térbeli struktúrákat). Úgy vélem, ezen szemléletek közös nevezőre hozásával és komplex módon kezelésével harmonikusabb épületek születhetnek. A diplomatervezés egy jó dolog: kiváló alkalom a kísérletezésre és arra, hogy megvizsgáljam ezen elmélet működőképességét.

Az épülettömeg egy egyszerű alapforma (a városi kontextusra jellemző zártsorú beépítés) geometriai transzformációin keresztül generálódott. A transzformációkat a természetes és mesterséges környezetből származó hatások irányították (benapozás, illeszkedés, belső folyamatok…stb.), tehát az épület-test ezen igényekből képezhető erőhatásoknak megfelelően mozgott, reagált a tervezés során. A kapott tömegformát acél tartószerkezet és a Bőrnek keresztelt, speciális homlokzati rendszer realizálja, melynek elemei (sejtjei) szintén a felmérhető környezeti hatásoknak megfelelően töltik be eltérő funkcióikat. Az energiapazarló és diszharmonikus, ember alkotta világon kívüli ökoszisztéma - a Természet, ha nem zavarják - hatékonyan és harmonikusan működik, épített környezetünk fenntartható alakításához remek példákkal szolgál, ezért kézenfekvő volt, hogy mind a Bőr kialakítása, mind a tömegformálás folyamatai – az épületreakciók modellje - az élővilágból és a biológiából merítsenek ötletet.

A épület alacsony energiájú háznak készült és különleges hangsúlyt fektet az energiatudatos építészeti megoldások alkalmazására: hatékony működésével (tájolás, kompakt forma, termikus burok, klímahomlokzat, hővisszanyerős szellőzés…stb.), a helyben elérhető megújuló energiaforrások kiaknázásával (napenergia, geotermikus energia), környezetbarát építőanyagok használatával (fa, természetes gumi, újrafelhasználható kerámia, hidrofobizált cellulóz szigetelés) próbálja bebizonyítani, hogy egy sűrű, kaotikus városi szövetben is lehetséges fenntartható módon építeni.

…építészeti központ
Az épület belső terei funkcionális zónákra oszthatóak és mozgatható, valamint mobil elemek segítségével sokféleképpen variálhatóak. Így a központ számos különböző rendezvényt képes befogadni, és irodaterei is – melyekbe a KÉK-et működtető építészirodák, illetve pályakezdő építészek költözhetnének – a változó igények szerint átrendezhetőek. Az épület központi közlekedőterében egy örvénylő útvonal fogja össze 6 szint áramló tereit, ezáltal a házat fenntartó közösséggel együtt a kreatív energiákat. Ez a tér a ház lelke: térbővületeiben folyamatos lehetőség adódik találkozásra, konzultációra, bemutatóra, lazításra. Az épület minden városlakó számára elérhető udvara kisebb szabadtéri rendezvényeknek is otthont adhat, valamint a kortárs magyar design büszkeségeit is megismerhetnék a látogatók térbútorok, installációk formájában (pl. Gömböc, LiTraCon, Spidron…stb). A sarkon kialakuló teresedésben kaphatna helyet egy időszakosan változó térkompozíciós modell, mint a városi utca új eleme. A térkompozíció építészeti képzésünkben az egyik legelső tárgy, az elvont térbeli gondolkodás elsajátítására szolgál: egyszerű, valós méretű térbeli modellek építésével – a térélmény hangsúlyozásával - talán a laikusokhoz, az utca emberéhez is közelebb hozható ez a fajta látásmód. 2-3 havonta tervpályázatot írhatnának ki az újabb modellek építésére, melyek a továbbiakban akár a város több pontján, más köztereken is megjelenhetnének - ahogy a növények szétszórják magvaikat, úgy terjesztené a központ a kortárs építészeti szemléletet a városban...

Lipusz Roland
Széchenyi István Egyetem, Győr
Műszaki Tudományi Kar - Építészmérnök szak

Kortárs Építészeti Központ

tervező: Lipusz Roland

konzulens: Finta Sándor
tartószerkezet: Szép János
épületgépészet: Petrikó László