Reneszánsz hangulat a Gellérthegyen - a NAPUR architect terve a Mathias Corvinus Collegium pályázatán

A NAPUR architect megosztott első díjat nyert a Mathias Corvinus Collegium új épületére kiírt pályázaton, a tervet mai cikkünkben mutatjuk be. Az épületegyüttes Mátyás király korának hangulatát kívánja megidézni, a terveket az építész által írt szöveg rövidített változatán és látványterveken keresztül ismerhetjük meg.

Az építészeti megjelenés és a térkompozíció művészeti leírása a krónikás szemével:

KÜLSŐ terek: Az Alsóhegyi útról felsétáló vendég a középkori sáncvárakhoz vezető sétányon, a Sáncsétányon jut el a kilátó ponthoz, ahol feltárul a Palota és a nyugati városi panoráma. A Somlói úti telken immár nem kettő, hanem egy épület áll, a telek súlyvonalában van a főkapu és főtér, a Palotaudvar. Az épület főhomlokzata öt szimbolikus elemre bontható. A legerősebb elem a lófejek sora által kísért magányos oromzat, amely a Fekete Sereg előtt tiszteleg. A középső szinteken található oszlopok a harmóniától áthatott világot közvetítik. A bejárati kaputér záróköve a Mathias Corvinus Collégium felirattal a főmeghajtás helye. A lábazati kőcsipkék olykor megnyílnak, olykor zártan körbefutnak. A homlokzattól elhúzott sarokkő őrzi a Hunyadiak eredeti méretű Hollós címerét. A tetőzet körbeforduló meredek, sajátosan Kárpát-medencei, fel-felszakított képe pedig maga a Kárpát-medence, a két zöldellő tetőkert pedig páratlan lehetőség a történeti hágók emlékének felidézésére, illetve a diákok tanulás melletti kikapcsolódására.

A Beatrix palotakert, vagyis a szabadon látogatható park a főhomlokzat előtt terülő nagy, tágas tér a vonulás, a séták színhelye. A palotakert folytatása, a napozógyep a közösségi élmények szabad tere. Itt frissül fel a diákság vagy akár a környéken feltöltődni vágyók, s a szabad teret körbejárva találkozhatnak Mátyás vadászkertjével, benne a zselízi fakastély kocsányos tölgyfájával, valamint Beatrix kútjával. A palotaudvar megbúvó sarkában található a Kápolna. Az Alsóhegyi út és a Somlói út találkozásánál látható az MCC saját és városi használatra egyaránt alkalmas sportközpontjának főbejárata. Megjelenése a kertet meghatározó támfalredőkbe rejtett architektúra. A területen található barlang és annak lejárata külön támfalelemmé válik. A fő megközelítési ponton mint kerékfordító kő jelenik meg, amely szépen takarja és vizuálisan védi a gépkocsibehajtó funkciójától a megérkezőt. A mostani telekhez képest jóval több a növény. A támfalak földművébe például egy fiatal hársat ültetnek, az 1000 éves bajmóci öreg hárs emlékére.

3/13
A Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának egyik nyertese, a NAPUR archiect munkája. Pinceszinti alaprajz, a homlokzat részletei és távlati kép

BELSŐ terek: Belépve az épületbe egy végtelen, összefüggő térszövet tárul elénk a földszinten. Az étterem melletti információs és eligazító térből tovább haladunk a belső fedett udvar fénykutakkal bevilágított agorájába. Itt meglepetten tapasztaljuk, hogy egy másik világ tárul elénk: a közösségi terek színhelyei. Egyszer csak kinyílik a konferenciatér nagyméretű mozgófala, és megpillantjuk a feszesen szerkesztett hófehér ünnepi széksorokat, benne a tüzes eleven fapadlót, a vizuális és hangtechnika varázslatos élményét. A szövetszerű térdinamika tartogat még meglepetést. A struktúra peremén megjelenik a könyvtár. Titokzatos fényei és fakazettás mennyezete, kőcsipkével ékesített oldalüvegezése együttesen szólítják a Corvina emlékét. A lobbi előteréből több irányba mehetünk. A kollégisták jobbra fordulnak, és az intim 4 emeletnyi 200 szobás kollégiumi hátsó, patkó alakú szárnyba juthatnak, míg a diákok, tanárok és irodai dolgozók gyorslifteken érhetik el a 3 emeletes, öttraktusos fejtömböt. A fejtömb első emeletén az adminisztráció irodai terei találhatók, itt zajlik a komplexum mindennapi életével kapcsolatos irányítás, amely fontos, hogy szorosan kapcsolódjon a földszinti közösségi és rendezvényterekhez. A második és harmadik emeleten találhatók az oktatási terek, a diákság tantermei. Itt a két szint között különbséget tesz a terv. Az oktatási szintek közül a második emelet az innováció, a kutatás és a közvetlenebb társalgások tere, míg a harmadik emelet a tudásátadás egyetemes helyszíne. A negyedik emelet a reprezentáció irodai tere. Itt a kollégiumi szintek összetalálkoznak a fejtömb szintjeivel és egységesen alkotnak egy 360 fokban körbejárható panorámaszintet. A magastető padlástere és annak megnyitott famennyezete uralkodik a térben. E nyugodt örvénylő térfolyamban foglal helyet a Kárpát-medence elcsatolt területeinek nevéről elnevezett és belsőépítészetében reflektáló irodaegyüttes. A Bánság, a Bácska, a Felvidék, a Kárpátalja, az Őrvidék, az Erdély és a központi Buda terek mellett Mátyás tiszteletére a kort meghatározó, az oktatásban kiemelkedő szerepet betöltő városokról elnevezett Bologna és Krakkó terem is létesül. A reprezentatív terekből a Bologna terem mögötti lépcsőházon át mindenki feljuthat a Hágó tetőkertekbe. Itt a napkelte hágó felidézi későgót-korareneszánsz jegyeivel az egykori idők diadalát. Alászállva az alagsori helyiségekbe az épület működéséhez szükséges tereket találjuk. A teremgarázs 80 gépkocsit, kerékpártárolót, elektromos töltőállomásokat, árubeszállítási területet, gépészeti beléptetési területet, biztonsági helyiségeket, konyhai és személyi vendégbeléptetést, mosoda, valamint a sportterületekre alternatív lejutási lehetőséget biztosít. A MCC sportközpont az Alsóhegyi útról tárható fel elkülönített használatot is biztosító módon. A nagyfesztávú szerkezet külön telepítést kíván, amely tisztán elkülönül az egyedi szerkezeti kialakítást kívánó palotaépülettől. A tornacsarnok teréből a nyugati oldal felé nyílik a kellemes megvilágítást adó sportudvar. A belső kiegészítő funkciók felett az elsőemeleti terekben helyezkedik el a fitnesz részleg és a vizes rekreáció. A második emeleten pedig a gépészet található.

Építészeti anyaghasználat:

A külső megjelenés összefoglalva két anyagra épül: kő és égetett agyag. A törtfehér natúr hazai forrásvízi mészkő és natúr hazai narancsvörös égetett agyag (tégla-cserép) összehangolt színazonos kompozíciója az elvárt egyediség záloga, ugyanakkor távolról szervesen simul a Gellért-hegy látképébe.

Az enteriőrökben tovább osztódik, és itt a finomabban megmunkált kőfelületek mellett erőteljesen megjelenik a fa. Faburkolatok jellemzik a legfelső irodai reprezentációs szintet, a kazettásan kiemelt tetőtéri felületeket, valamint a földszinti könyvtártérkerengő olvasóterének patkó alakú mennyezeti struktúráját.

1/13
A Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának egyik nyertese, a NAPUR archiect munkája.

Tájépítészet, Beatrix kertje:

Az új Matthias Corvinus Collegiumhoz kapcsolódó kert az épület szerves része, azzal egységesen harmonizál, megidézve Mátyás király uralkodásának idejét. Mátyás király életében fontos szerepet töltött be a kert mint a kikapcsolódás, pihenés színtere. Ennek modern kialakításában nagy segítségére volt Beatrix királyné, akinek a reneszánsz stílus Magyarországon való megjelenését köszönhetjük. Az MCC zöldfelületeinek funkcionális sémája három részre osztható: testre, lélekre és szellemre. A terület legmélyebben fekvő részei, a lábazat, az alsókert és a sánc védelmi funkciót látnak el, hasonlóan a testhez. A belépő szint a lélek szintje: a találkozás, a szeretet, az élettér, a szürkéből színesbe lépés helyszíne. Ez a kettő terület az utcáról érkező látogatók számára is nyitott kert. A palota látogatók elől elzárt területe, a belső udvar és a tető a szellem szintje: itt az elme kerül előtérbe, a tudás gyarapítása, a legmagasabb műveltség megszerzése a cél. E három rész alkotja és kelti életre bennünk a tökéletes egységet. A kertben alapvetően őshonos növények, ezen belül is a reneszánsz korban használt fajok találhatók: hárs, tölgy, bükk, rózsa, orgona, jázmin, gránátalma, mályvacserje, gyűszűvirág, írisz, fagyal, és cserepes leander.

Fenntarthatósági javaslatok:

Az épület koncepciójába számos, a fenntarthatóság szempontjából kedvező megoldást lehet implementálni. Ezt egyfelől a meglévő értékek, például a területen található fák minél nagyobb arányú megtartásával lehet elérni. Emellett az újonnan kialakítandó zöldfelületek esetében elsősorban őshonos, a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó fajok kiültetése a cél. Fák mellett szintén őshonos cserjék ültetésével számos állat- és madárfaj számára biztosítható élőhely, növelve ezzel a terület biodiverzitását. Az épületet körülvevő zöldfelületen kívül zöldtetőt is kialakítanának, tovább növelve a zöldfelületet, és javítva a helyi mikroklímát. A meglévő épületek bontásakor minél nagyobb arányban törekedni kell a bontási hulladékok újrahasznosítására. Az építőanyagok kiválasztásánál is fontos szempont a lehetőség szerint alacsonyabb környezeti lábnyomú termékek preferálása. A telken lehulló csapadék esetében szintén törekedni kell azok helyszínen tartására, egyfelől a jelenlegi beton és aszfalt eltávolításával, a vízáteresztő térkőburkolatok használatával, valamint az egyéb burkolt területekről a csapadékok összegyűjtésével, tározásával, és öntözési célú felhasználásával. Ezek révén jelentősen csökkenthető az épület üzemeltetéséhez kapcsolódó hálózati vízigény. Az épület energiaigényét pedig többek között hővisszanyerős VRV rendszer révén képzelik el csökkenteni. Az épület környezetében fedett kerékpártárolók elhelyezésére van lehetőség, biztosítva az épülethasználók számára az alternatív közlekedési módok használatát. Ezen kívül elhelyezhetők itt közösségi kerékpárok is a lakók számára.

A bírálóbizottság véleménye szerint az épület egy közösségként kezeli a diákokat, oktatókat, munkatársakat, mégis biztosítja a kellő intimitást számukra. Külső kialakítását esztétikusnak találta, és a következő szavakkal jellemezte: "A terv erős, egyedi, szinte meseszerű módon közelíti meg a tartalmat, környezetét mesekertszerű kárpát-medencei utalásokkal szövi át. Homlokzatképzése, látványai magas színvonalon kidolgozottak. A várszerűen kialakított épület direkt formákkal utal egy palota karakterére." Külön dicséretesnek találták, hogy a kertbe tervezett növényállomány nagyon erősen kapcsolódik az építészeti-szellemi koncepcióhoz, a kiválasztott növényfajták igazodnak a képviselni kívánt reneszánsz szellemi irányzathoz. 

A Napur Architect tervezett alkotása tehát harmonikusan ötvözi a kikapcsolódást, közösségépítést szolgáló külső zöldterületet az épület belső helyiségeivel, ahol pedig maga az oktatás, a komoly, szakmai munka folyik.