Úgy maradt… Meddig kísért a visegrádi szellemhotel?

Eddig két világválság buktatta el az ígéretesnek indult dunakanyari termál hotel koncepcióját. A lassan húsz éve elindult építkezés ma látványos torzóként mered a Duna partján. A munkálatok újraindulására, ha nem is éppen a legalkalmasabb pillanatban, de nemrég ismét felcsillant némi remény. Bán Dávid írása.

„Megkezdődtek a Visegrádon megépülő Hilton hotel belsőépítészeti munkái; a szálloda átadása a negyedik negyedévben várható. A harmadik hazai Hilton 40 millió euróból épül meg. Az ötcsillagos, 12 emeletes, 211 szobás komplexum építtetője, a Tourist Projects 2004. Kft. A termálvízre emelt korszerű spa hotel 11. szintjén Dunára panorámás konferenciatermeket, a 12. emeleten pedig egy 500 négyzetméteres, saját medencés elnöki lakosztályt alakítanak ki." – írta az egyik hazai szállodakereső portál 2009-ben. A jóslatok elhamarkodottnak bizonyultak: ugyan a tervezés és az építkezés valóban előrehaladott állapotban volt, Visegrád második luxusszállója azóta sem nyitotta meg kapuit.

A Duna-menti, pompás fekvésű középkori királyi székhely szerény mérete és népessége ellenére – lakóinak száma nem éri el a 2000 főt, így az ország egyik legkisebb városának számít – régóta kiemelt turisztikai célpont. Számos középkori emléke, a Fellegvár, Salamon-torony és a Királyi palota, valamint a Pilis hegyei és erdei vonzó kirándulócélponttá tette a települést. Az erdei turizmust az 1971-ben megrendezett Vadászati Világkiállítás apropóján a Fellegvár mögött megépült elegáns Silvanus Szálló szolgálta ki, amely ma is négycsillagos szállodaként prosperál. Nem úgy, mint a Dobogókőn emelt párja, a Nimród Hotel, amely a 2008-as gazdasági válságot már nem tudta túlélni. Az 1980-as évek elején folytatódtak az erdei turisztikai fejlesztések: a Mogyoróhegyen erdei iskola, Makovecz Imre tervei alapján pedig erdei művelődési ház – jelenleg zárva – és étterem épült.

A városka központjától néhány kilométerre éri el a Dunát a Lepence-patak, amelynek völgyében a visegrádi idegenforgalom egy újabb attrakciója jöhetett létre. Az, hogy a városban megjelenhetett a fürdőélet, jóformán a véletlennek volt köszönhető. Mivel az 1960-as évek elején a településen egyre súlyosabbá vált az ivóvízellátás, ezért a Duna mentén és a Lepence-patak környékén próbafúrásokat végeztek. Így míg például Zalakaros vagy Sárvár esetében olaj után kutatva bukkantak termálvízre, Visegrádon akkor találtak rá a gyógyító hőforrása, amikor az ivóvízellátást szerették volna megoldani. Az 1973-ban megnyitott, mélyre lenyúló, 1300 méteres kútból közel 40 fokos, közepes ásványi anyag összetételű vizet nyernek ki, s erre alapozva épült ki előbb a mára már teljesen elhagyatottá vált Lepencei strandfürdő – történetével és sorsával egy későbbi cikkünkben tervezünk foglalkozni – majd jött létre a szintén jobb napokat is látott Visegrádi ásványvíz üzem. A további fürdőfejlesztésekre a lehetőség adott volt, de a megvalósulásra még évtizedeket kellett várni.

Visegrád külterületének Duna-parti életét viszont jelentősen megbolygatta a bős-nagymarosi vízlépcső építkezésének kezdete. A kiépítendő vízlépcsőrendszer terve nem volt újkeletű, hiszen maga az elképzelés már egy évszázada megszületett, de több módosítás, újragondolás és újratervezés után végül 1977-ben írt alá megállapodást az akkori csehszlovák és magyar vezetés a tényleges építkezésről. A Nagymaros és Visegrád között megépülő duzzasztóhoz 1986-ban kezdték meg a körgát építését. A munkálatokat többszöri megszakadás után végül 1989-ben függesztették fel végleg, amikor a hosszas és kitartó tiltakozások hatására, környezetvédelmi, gazdasági és feltételezhetően politikai megfontolásból a magyar kormány kilépett a vízlépcsőre vonatkozó megállapodásból.

Az 1990-es években kezdődött el, majd valósult meg a partszakasz rehabilitációja, és a munkagépek levonulásával, a folyómeder visszarendezésével elindult a természet újraéledése. Ezzel együtt Visegrád, ami voltaképpen sohasem vesztett népszerűségéből, újabb turisztikai álmokat kezdett dédelgetni. Noha az évtized elején már évente bő egymillió látogató fordult meg az akkor még nagyközség Visegrádon, csak igen kevés időt töltöttek itt, ezért a település ekkor nem sokat profitálhatott a hatalmas érdeklődésből. Egyértelmű volt, hogy olyan fejélesztésekre van szükség, amelyek révén a napközbeni látogatók egy része éjszakára is ott marad és akár több napot is eltölt Visegrádon. Ehhez minél színesebb szolgáltatás-palettát kellett megvalósítani és ehhez megfelelő szálláshelyeket létesíteni. Ahogy a Visegrádi Hírek hasábjain korábban írták: „sokat szenvedett a település az átmeneti, kiránduló turizmustól. Az idelátogatók 1-2 órát töltöttek itt, ami csak kevés vállalkozónak hozott hasznot. A stratégiai cél tehát az idegenforgalom átalakítása üdülő jellegűvé, ami sokkal több bevételt, sokkal több munkahelyet jelent. A cél elérésének sok eleme van: a palotajátékok felfuttatása, a Salamon-tornyi hadijátékok, ami magával hozza az új éttermek, szállók létrehozásának szükségét, a város hírnevének növekedését." 

Elkészült az egész évben nyitva tartó bobpálya, erdei kalandpark épült, jelentős átalakításon esett át a Királyi Palota, majd a szálláshelyek bővítésének igényével felmerült a gyógyturizmus kiaknázásának lehetősége is. 2000-ben jött létre a Termál Hotel Visegrád Rt. azzal a céllal, hogy a Lepenci strandfürdő szomszédságában, a meglévő gyógyvízforrást kihasználva egy magas kategóriás wellness- és egészségcentrumot építsen. A 2001 végén beharangozott „beruházás részeként kül- és beltéri medencék, gyógyászati célra épülő medencék, gyógyászati részleg, szépségfarm, fitness-wellness részleg és egyéb sportlétesítmények épülnek fel. A fürdő naponta átlagosan háromezer vendéget tud fogadni. A szolgáltatásokat egy négycsillagos, 180 szobás szálloda is kiegészíti. A teljes beruházás összege 3,6 milliárd forint" (mai áron nagyjából 10 milliárd forint). A beruházás végül a tervezetthez képest közel egy évvel később, 2004 tavaszán készült el, akkor azonban már jelentős konferencia részleggel is kiegészülve nyílt meg négycsillag-superior besorolású Thermal Hotel Visegrád.

A turisztikai fejlesztési láz miatt egy ír beruházó cég is fantáziát látott a környékben, és 2004-2005-ben, a településtől közel 100 millió forintért megvásárolta az erdei védettség alatt álló korábbi Löffler kőbánya területén levő, 12978 négyzetméteres telket. Három évvel később kezdődött meg a szomszédjához képest egy lépéssel elegánsabbnak szánt, ötcsillag szálloda építése, amely tervezésekor jól számoltak a terepviszonyok nyújtotta adottságokkal. Az épület tömege jól fel tudta venni a felhagyott bánya által megformált körívet, a területen álló nagy sziklatömböt pedig mint különlegességet komponálták a belső terekbe, természetes hátteret adva a recepciónak és a lobbinak. A szobák pompás panorámával nyíltak volna a Dunára és a szemközit Börzsönyre. A 230 szobásra tervezett szálloda üzemeltetésére 2007-ben a Hilton Hotels vállalattal kötött szerződést a beruházó, és 2009-es megnyitási céldátumot tűzött ki.

„A két éttermet, uszodát, konferenciatermeket és báltermet is magában foglaló, Visegrádtól északra 2,5 kilométerre épülő szálló vonzerejét növelheti, hogy mindöszsze 500 méterre lesz a lepencei termálvizes strandfürdőtől. A magyarországi turizmus dinamikusan bővül, köszönhetően a gazdaság erősödésének és a külföldi látogatószám gyors növekedésének – nyilatkozta a bejelentés kapcsán Wolfgang M. Neumann, a Hilton európai és afrikai alelnöke. A visegrádi létesítmény fontos üdülés előtti, illetve utáni célpont lehet a Hilton két budapesti szállodáját felkereső vendégek számára, emellett jelentős konferenciaközponttá is válhat – tette hozzá a társaság regionális vezetője." – írja a Hilton visegrádi terjeszkedéséről a Világgazdaság 2007 januárjában. Az időszak valóban kedvező volt turisztikailag. Ekkoriban robbanásszerűen nőtt a budapesti szállodakínálat, sorra jelentek meg a felső- és luxuskategóriás hotelek. Ugyanakkor a befektetők ekkor már a vidék felé is elkezdtek kacsingatni: a Balaton mellett és Hévízen több új szálloda épült, vagy cserélt gazdát és újult meg, nem egy esetben nemzetközi szállodaláncokhoz csatlakozva. A Világgazdaság 2007-es becslése alapján, beleszámítva a folyamatban levő beruházásokat, az akkori 2-3 évben nagyjából 200 milliárdos beruházásból 100 új szálloda jött, vagy jött volna létre országszerte. A vidéki projektet egyik zászlóshajója volt a Hilton visegrádi szállodája. Maga a Hilton is egyszerre kívánt két új egységet építeni és ezzel négyre növelni hazai szállodáinak számát. A visegrádi gyógy- és konferenciahotel mellett Budaörs vagy Buda térségében terveztek egy regionális szinten vezető szerepű apartmanszállodát is létesíteni 2010-ig.

A Zsoldos Lehel (L2 Építész Kft.) készítette visegrádi terveket a Dunakanyar Tervtanács többször megvizsgálta, véleményezte, mire 2006-ban jogerős építési engedély született. Az építkezés látszólag rendben meg is indult, elkészült a piceszint+13 szintes épület teljes betonszerkezete, a homlokzatra felkerültek a nyílászárók, a belső térben már épp megindultak volna a gépészeti és belsőépítészeti munkálatok. Kialakították a wellness medencéket, beszerezték a szükséges vízkezelő berendezéseket, elkészültek a szolgáltatói létesítmények, összességben lendületesen haladtak a munkálatok. Ekkor a 2008-as ingatlanválság, sok egyébbel együtt ezt a beruházást is elsodorta. A kivitelező cég 2009-ben levonult a terepről, ezáltal az építkezés teljesen leállt. A projekt megmentése érdekében még készültek újabb tervváltozatok, módosítások, néhány még a tervtanácsig is eljutott, de a beruházócég végül 2012-ben csődbe ment.

A 66, más források szerint 80 százalékos készültségben, torzóként maradt épületet a hitelező bank felszámolóbiztos révén próbálta értékesíteni, eredetileg 5,2 milliárd forintért. Mivel öt alkalommal sem tett rá senki ajánlatot, az árat végül 1,8 milliárd forintra csökkentették, majd a bank is tulajdonváltáson ment keresztül, ezért a követeléseit – így a visegrádi szállodát is – értékesítette. A városka lakosságát és vezetését egyre jobban zavarta a település összképét romboló, félbehagyott projekt, az indulatokat nyilván az időközben szintén bezárt és jobb sorsára váró Lepencei strandfürdő helyzete is tovább korbácsolta.

Ekkor kormányzati szintről is megtámogatva dolgozták ki a Virágzó Visegrád településfejlesztési koncepciót, amelyben kiemelten foglalkoztak a bezárt és félkész építményekkel. Az épületnek végül pár hónappal később, 2017-ben lett új gazdája, aki az eredeti értékének töredékéért jutott hozzá. A Hilton 2010-es kivonulásával, immár a Buda Resort névvel futó projekthez Zsoldos Lehel a terveket többszörösen átdolgozta, de a beruházó még nagyobb frissítésre vágyva meghívta a dán Johannes Torpe építészt, hogy az L2 irodával közösen ő álmodja újra az épületet.

Mint ahogy arról az Építészfórum is beszámolt, 2021-ben egy új tervezési programot nyújtottak be, amely az eredeti, valamint a Torpe-féle elképzelésekhez képest kisebb alapterülettel, szerényebb tömbbel, kevesebb szobával és parkolóhellyel, egy emelet visszabontásával és a környező természettel való intenzívebb kapcsolattal számol. A luxuskategóriából is négycsillagossá lépett vissza a program. A beruházás generáltervezőjeként a Nagy Csaba vezette Archikon építésziroda neve bukkant fel. A lassan két évtizede ígéretesnek induló szállodaprojektet eddig két válság akasztotta meg, az újraindítás szempontjából a jelenlegi helyzet sem éppen a legkedvezőbb. A Daily News Hungary szerzőjét a Jurassic Park elhagyatott kutatóbázisára emlékeztető visegrádi komplexum egyelőre még torzóként éktelenkedik a várhatóan hamarosan az UNESCO világörökség listájára felkerülő „Dunakanyar-kultúrtájban".

Bán Dávid

Forrás:
Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)2007-08-30 / 202. szám
Világgazdaság, 2001. december 17. (33. évfolyam, 239. szám)
Világgazdaság, 2007. január 11. (39. évfolyam, 8. szám)
Visegrádi Hírek, 2006 október (XXII. évfolyam 10. szám)
https://24.hu/kultura/2023/01/29/visegrad-tiborcz-istvan-szijj-laszlo-luxushotel-hotel-szalloda-johannes-torpe-zsoldos-lehel-allami-tamogatas-epitkezes-felkesz/
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/08/03/egy-kapavagas-nelkul-az-engedelyek-megszerzesevel-kerestek-tiborczek-egymilliardot-a-felkesz-visegradi-hotelen/
https://epiteszforum.hu/megis-tovabbepulhet-a-felbehagyott-visegradi-szellemhotel
http://www.johannestorpe.com/projects/the-buda-resort

Szerk.: Winkler Márk