Egri Kultúrpark - Bóta Andrea diplomamunkája
Az egri belváros alatt húzódó hatalmas pincerendszer hasznosítását tenné lehetővé Bóta Andrea diplomamunkája, amelyet a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén készített. A járatokhoz kapcsolatot adó földalatti lépcsőtorony és a fogadóépület a Bazilika és az autóbuszpályaudvar között helyezkedne el.
Helyszínválasztás
A helyszínválasztást alapvetően a személyes kötődés befolyásolta. Egerben születtem, továbbá középfokú tanulmányaim végéig ebben a városban éltem. A környék építészetében a riolittufa meghatározó. A tufát mai napig felhasználják, ebből épült az egri vár, a Líceum, a Bazilika és sok más épület is. Ezekhez a nagyszabású építkezésekhez nagy mennyiségű alapanyagot kellett kitermelni, melynek eredményeképpen, hatalmas pincerendszer jött létre a város alatt. Az utóbbi években ezeket a földalatti járatokat feltárták, megerősítették (ahol szükséges volt). Nemzetközi viszonylatban is kevés a példa ilyen jelenségre, így 2007-ben a pincerendszert Magyarország hét építészeti csodája közé sorolták.
Eger turisztikai szempontból meghatározó Magyarország számára. Budapest után a második leglátogatottabb város mind történelmi, mind természeti környezet szempontjából. A város turisztikai vonzerejét nagyban növelné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a „VÁROS VÁROS ALATT" koncepció kidolgozására.
Tervezési feladat meghatározása
A pincerendszer hasznosítása, turisztikai koncepció megalkotása. Olyan jelszerű fogadó épület létesítése, mely felhívja a figyelmet arra, hogy itt valami történik a föld alatt. A hely szellemiségével való azonosulás, parkszerű terület kialakítása. A létesített épület és közvetlen környezetének oly módon való kialakítása, hogy az önálló egységként is teljes értékű legyen, ugyanakkor a tágabb környezettel is egységes képet mutasson.
Koncepció
Az épület telepítése építészeti koncepcióból fakad, melynek lényege, hogy az egykori városfal nyomvonalán helyezkedik el. Ez egyben meghatározza a külső lineáris megjelenést is. Egyszerű geometrikus tömegalkotás, mely a klasszicista Bazilika szintén geometrikus tervezői gondolkodásmódját követi.
A terepviszonyokból adódóan, a lineáris tömeget egy vertikális mozgás hangsúlyozza. A pincerendszer szintjét egy földalatti torony segítségével tudjuk megközelíteni. Ez a vertikalitás jelenik meg a földfelszín felett is. A nagy szintkülönbség miatt, a lépcsőház külön építészeti koncepciót kívánt. Ennek lényege, hogy a több pihenőkarral megszakított lépcsőszerkezet jön létre, melyek kilépnek a lépcső 1,2 méteres közlekedő síkjából. Ennek segítségével érdekes, állandóan mozgásban lévő teret kapunk, mely szinte minden lépésnél másfajta térélményt nyújt.
Anyaghasználat
A felületképzést nagyban befolyásolta az épített környezet építési technológiája. Itt elsősorban az autóbusz pályaudvar héjszerkezetére kell gondolnunk. Ez a látszóbeton szerkezet önálló pavilonként viselkedik egy viszonylag nagy zöld övezetben. Az általam tervezett épülettel hasonló pavilonszerű hatást szerettem volna elérni. Így anyaghasználatában is követi a héjszerkezet deszkazsaluzatos megjelenését.
A homlokzatkialakítást a kertépítészeti terv struktúrája is befolyásolta, melynek alapgondolata, hogy a föld alatt lévő, egymást keresztező pincejáratok által generált négyzetrácsos térszerkezet a felszínen is megjelenjen. Ez a raszter jelenik meg az épület homlokzatán is, így az nem törik meg a lábazatnál, hanem összekapcsolódik a térburkolatok kialakításának koncepciójával.
Belsőépítészet
A belső tér felületkialakítása szintén látszóbeton szerkezettel készül. A fogadótérben, az információs pult mögött speciális felületű falszakasz kerül kialakításra. A pincerendszer fölött lévő fák gyökereinek erezete megjelenik a járatok falain. A betonfelületbe hasonló mintázatot kell kialakítani. A kiszolgáló funkciót rejtő térszakasz falai szintén látszóbeton felületkialakítással készülnek. A viszonylag nagy méretű felületek lehetővé teszik hogy a fogadótérben az épület alaprajzát, a 2,35 méter széles közlekedőn pedig a pincerendszer alaprajzát jelenítsék meg. Ezek esztétikai és információhordozó funkciókat is ellátnak.
09:45
Teljességgel inadekvát terv. Hogy Eger zöld felületekkel tarkított, barokk belvárosában pont az autóbusz-állomás (amúgy szép) beton héjszerkezetére akarjon valaki reflektálni - nem is értem. Miközben ott a figyelmeztető, rossz példa a Minorita templommal szemben, a Dobó István téren, a 25 évvel ezelőtt "kortársi" áruház és annak sivár hátulsó traktusa képében, világosan megmutatva, hogy miképpen nem szabad kockológiát művelni Eger szívében. Ráadásul, aki kultúrát tesz, rak, lapátol csupa látszóbeton felületek közé, az vagy a kultúrát becsüli le vagy a látszóbetont becsüli túl. Vagy egyszerűen nem nézett körül a világban, nem látta Chandigarh megfolyásokkal elcsúfított középületeit, a Villányi úti Kertészeti Egyetem lamellás homlokzatú könyvtárépületének letöredezett, elszíneződött éleit, nem tanulmányozta Breuer Marcel atlantai könyvtárépületének híres, de a könyvek világába nagyon nem illő látszóbeton lépcsőházát. A látszóbeton - mértékkel használva - dráma, őszinteség, szépség, érdekesség: de egyrészt felületében romlandó, másrészt olyan terjedelemben, olyan túlnyomóan a képünkbe kényszerítve, ahogy a diplomázó tervezi, egyszerűen brutális. KZ-emlékművekre való és a berlini Zsidó Múzeumba, ahol Libeskind zseniálisan alkalmazza az alagsori bevezető folyosókon, a Száműzetés Kertjéhez vezető szűk járaton és a félhomályos Holokauszt-toronyban.