Határmezsgyén – A Finta Studio, az Abud, a Garten Studio és a Zaha Hadid Architects terve a Pázmány Campus pályázatán

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa több szempontból is világok határán létesül. A városszövet a tervezési területen vált léptéket és beépítési módot. Korszakváltás határán áll maga az oktatás is, átértékelődnek a módszerek, kérdés tárgya az oktatás voltaképpeni helyszíne, nem beszélve a COVID helyzet kihívásairól, aminek következtében eddig soha nem látott gyorsasággal jelentek meg új  megközelítéseket...A konzorcium pályamunkáját az építészek mutatják be.

Hosszú szavatosságú megállapításokat tenni a fennt említett, gyorsan változó környezetben valószínűleg a pályázat legnagyobb kihívása volt.

VÁROSSZÖVET
A tervezési terület sajátos interregnum: a pesti belváros intenzív tömbös beépítése találkozik a szellős, szabadon álló beépítést képviselő paloták világával; a kétfajta szövet viszonya jelenleg rendezetlen. Szándékaink szerint a tervezett épület lezárja – mintegy befejezi – a tömbös beépítést, szabadon hagyja érvényesülni a „château-k" világát (cc: Daragó László), ismét kertekbe komponáljuk a műemlékileg védett épületeket.

A kertek kialakításakor városszerkezeti okokból elsőbbséget a Pollack Mihály téri front élvez, vagyis itt a legfontosabb a Festetics-palota, az Esterházy-palota és Károlyi-palota szabadonálló jellegének visszaállítása. Az erre a frontra koncentrált zöldfelületek a Pollack Mihály tér burkolat-dominanciáját ellensúlyozzák, ugyanakkor annak térbeli és használati kiterjesztését jelentik.

BEJÁRATOK
A tervezési terület a gyalogos megközelítési irányokat tekintve a két körút – és így két fő villamos vonal – súlypontjában fekszik. Az épületet kettős főbejárati rendszerrel terveztük – analógiaként a BME épületét használva. Az ünnepélyes főbejárat a Szentkirályi utca felől, a meglévő PPKE épületegyüttes tengelyére szervezve nyílik, míg a Kiskörút felől a visszaállított kerteken keresztül nyílnak a „mindennapos" bejáratok. Az így kialakuló kereszttengelyt egy hossztengely ellenpontozza, mely összeköti a Múzeum utcát a Bródy Sándor utcával. A két tengely csomópontjában létesül a központi aulatér

Középületek esetén evidencia, hogy a bejáratok nem lehetnek pusztán a járdáról nyíló ajtók: megfelelő átmeneti (urbánus) térről, előtérről kell nyílniuk. A Szentkirályi utca „utca jellegét" princípiumnak tartjuk, a bejáratot így -  igazodva a történeti városszövet térteremtő logikájához - a szemközti historizáló egyetemi épület, vagy éppen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga finom megoldásának analógiájára alakítottuk ki: az alsó két szinten lépünk vissza a tömeggel, és formálunk elegáns, fedett nyitott előteret/árkádot, mely nagyméretű üvegfala révén akadálytalanul folyik össze a mögöttes előcsarnoki térrel és átriummal, így hozva létre nagyvonalú, fedett, kvázi városi teret. Elmosódik a határ kint és bent között, utca és tér között.

A Múzeum felőli főbejáratok előteréül a visszaálmodott, és nyüzsgő egyetemi élettel megtöltött kertek szolgálnak, ilyen értelemben az épületegyüttes Pollack Mihály tér felőli bejáratát maguk a kertek adják.

ÖRÖKSÉGEK – I.
A paloták esetén törekvésünk a szabadonálló jelleg visszaállítása. Véleményünk szerint az egykori lovarda épülete is már kényszerű együttélés eredménye volt, a Magyar Rádió későbbi beépítései ezen a helyzeten tovább rontottak, és visszaléptetett homlokzatsíkjaik ellenére a beépítési szituációt a zártsorú beépítés irányába tolták. Koncepciónk szerint a paloták körüljárható, kertekbe komponált karakterűek míg az új egyetemi épület a pesti városszövethez tartozik. Átmenetet a függőkertek világa képez, mely nézőponttól függően bontja le a városi léptéket a paloták és kertek léptékére, illetve vezeti fel a kertek zöldjét az épületre.

A Károlyi kert kapcsán mérlegelt szempontok: A Múzeum utcai szomszédos bérkaszárnya szintén Ybl Miklós alkotása. Az épület, mint gazdasági vállalkozás biztosította a Károlyi-palota beruházásának pénzügyi hátterét. A telekhatáron álló tűzfal kezelésére tűzrendészeti okokból meglehetősen kevés építészeti eszköz állt rendelkezésre már Ybl idején is.

A közlekedési koncepció az egykori gloriette helyére írta elő a lehajtó rámpát, ami pozícióját tekintve építészetileg egyébként helyénvaló döntés. A kiírás értékként kezeli a tűzfal architektonikus kialakítását, ugyanakkor kéri a tűzfal takarását is. A rámpa miatt a kert teljes rekonstrukciója nem megoldható – sajátosság, hogy a tűzfal melletti terület közel egyharmada nem is az egyetem telkét képezi.

Koncepcionális válaszok: Az új épület a pesti városszövetet folytató és lezáró elem, a „Tudományok Tornya" tömegével rátakar a tűzfalra, „homlokzatosítja„ azt. A rámpa takart módon, az épületen belül kerül kialakításra. A rámpa előtt lehetőség nyílik a belső térben a gloriette megidézésére. A „Tudományok tornya" a lehető legkisebb geometriai mérettel készül. A pinceszint tervezése során gondoltunk a nagyméretű fák számára szükséges földlabdák elhelyezhetőségére is.

Zöldfelületet a lehető legnagyobb felületben állítjuk vissza, ugyanakkor a korábbi „magánkert" szituáció helyett egy nyitott, de mégis elmélyülésre alkalmas „olvasó kertet" alakítottunk ki, kapcsolódva a Károlyi palota történelmi épületében kialakított könyvtárhoz. A kert ilyen értelemben kültéri folytatása a tanulási tájnak. Alaprajzi rendszerében a „Tudományok Tornya" távolságot tart a védett tűzfaltól: az ide pozícionált közlekedő és pihenőterek révén az oszloprend a belső tér látványának része, az üveg hasítékon keresztül kívülről is érzékelhető.

ÖRÖKSÉGEK – II.
A Magyar Rádió évtizedek alatt kialakult modern épületegyüttese álláspontunk szerint ugyanúgy hordoz értékeket, mint a historizáló épületállomány. Bodonyi Csaba gondolataival élve, ha mindez nyomtalanul eltűnik, többet vesztünk, mint épületeket; az IDŐT-t veszítjük el, visszavonhatatlanul. Az ikonikus PAGODA épületét az étterem részeként hasznosítottuk újra. Új pozícióban, de a régi szellemiséggel lesz találkozási pont, egy ebéd, egy délutáni kávé mellett helyszín az egyéni elvonult tanulásra vagy a közösségi létre, de ha kell, önálló rendezvényhelyszínként is szolgál.

A pályázat adta lehetőségek között vizsgáltuk a 6-os és a 22-es stúdió világának megőrzését és továbbörökítését. A 22-es Stúdió belsőépítészeti elemeinek hasznosítására alkalmas geometriával a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék stúdióját terveztük meg, míg a 6-os stúdió esetében a szomszédos moziterem adhat erre lehetőséget.

Az oktatási szárny a meglévő egyetemi épületekkel szemben, a koncepció szívében, a Szentkirályi utcáról nyílóan létesül. Központi aula köré rendezett térsor, világos funkcionális hierarchiával: az alsóbb szinteken a nagyterű tantermek (auditóriumok, nagyelőadók) találhatók, egyre feljebb haladva kisebb termek majd irodák létesülnek. Az alsóbb szintek az oktatás helyszínei, a felső szinteken az oktatói irodák kaptak helyet. A szintek közötti közlekedést szolgáló lépcsők egyben közösségi terek: teraszos ülőhelyeivel közösségi helyszínek.

•  A Múzeum utcai oldalon létesül a „Tudományok Tornya".
• A Bródy Sándor utcai történelmi épületben a kollégium kap helyet
• Az Esterházy palota és a Károlyi palota közötti Campus tér alán nyúlóan létesül a kézilabda csarnok, mely egy működési egységet alkot a fitnesz központtal.
• Az egykori Festetics kert helyén teraszos süllyesztett park vezet az étteremhez.
• A Károlyi palota épületében a könyvtár kapott helyet.
• Az Esterházy palota épületébe a Központi Hivatalt terveztük.

A fenti funkciókat A Bródy Sándor utcától a Múzeum utcáig vezető hossztengely fűzi fel, mely minden oktatási szinten ismétlődik és az egyetemi belső élet elsődleges beltéri és kültéri helyszíne: egyéni és csoportos elmélyülésre, valamint közösségi életre is alkalmas tér.

FUNKCIÓK – II.
Kifejezett célunk volt, hogy minél több funkcionális egység „leválasztható" legyen az épületegyüttesről, önállóan is működtethető legyen, ezzel segítve a projekt rentabilitását.

Önállóan üzemeltethető egységek:

•  Auditóriumok az előcsarnokkal: rendezvény és konferencia helyszín, catering háttérrel.
• „Tudományok Tornya" – földszint kávézó: akár 24 órás nyitva-tartás, a szomszédos kert bevonásával közösségi tanuló helyszín (SOTE könyvtár analógiája)
• Könyvtár
• Sport Hub: kézilabda csarnok saját előcsarnokkal, öltöző és büfé/kávézó háttérrel: sportesemények, rendezvények, ballagások
• Igazgatási épület: Márvány terem és a tetőtérben javasolt rendezvénytér révén rendezvényhelyszínként is működtethető
• Étterem: közvetlen és szeparálható bejárat Pollack Mihály tér felől
• Kollégium: földszintjén multifunkcionális termekkel, kertkapcsolatos kávézóval

FUNKCIÓK – III
Annak érdekében, hogy a felépítmény sem tömegével, sem magasságával „ne nyomja agyon" a palotaépületeket vagy a környezetét, intenzíven használt első pinceszintet terveztünk. Ide pozícionáltuk a nagy létszámú és jellemzően nagy fesztávú funkciókat, mint:

• Kézilabda csarnok
• Kommunikáció és Médiatudomány tanszék stúdiója és moziterme
• Auditóriumok
• Étterem

Kiemelt feladatnak tartottuk, hogy ezen területek nagyvonalú, természetes fénnyel megvilágított, élhető folytatásai legyenek a terepszint feletti beépítésnek. Ennek érdekében:

• teraszosan süllyedő fogyasztótér kapcsolódik az étteremhez, melyből – az ide áttelepített legendás „Pagoda" épületén keresztül közvetlenül a kertbe léphetünk ki.
• Süllyesztett díszkert szolgál a tengely közepének megvilágítására
• a központi átrium felülvilágítójának fényét nagyméretű födémnyílás vezeti le az auditóriumok előterébe.
• a „Sport-HUB" közlekedőtere üveg fedésű átrium köré szervezett
• a fitnesz területek részére a szoborkerthez kapcsolódó süllyesztett kertet biztosítottunk, ami egyben a sportolók relaxációs, pihenő tereként is szolgál

Végeredmény: a funkciókat felfűző kereszttengely mintegy „fénytől-fényig" vezet, szellős, élhető közösségi térként funkcionál

FUNKCIÓK – IV.
Oktatási koncepciónk alapvetése volt, hogy a tanulás tere immáron nem kizárólag – sőt, talán nem is elsősorban – a tanterem: az egyetem minden porcikájával a tanulást kell szolgálja. A tantermeknek és a tanulási tájnak, ha kell frontális oktatás formájában, ha kell, kötetlenebb interakciók révén „harmadik helyként" a lehető legszélesebb spektrumát kell biztosítania a tanulásnak, ez egyéni, elmélyült tanulástól a kiscsoportos együttműködésen át a közösségi eseményekig. 

A rugalmasan, sokoldalúan használható terekben az élet önmagát rendezi, tanulók és oktatók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk, hogy környezetüket „magukra" szabhassák.  Az általunk elképzelt terek kelően inspiratívak ahhoz, hogy izgalmas életet generáljanak, ugyanakkor kerüljük a túlhatározottságot. Az épület fő közlekedési rendszerét jelentő tanulási táj egyfelől tisztán szerkesztett (tájékozódás), ugyanakkor rendelkezik azokkal a rétegződésekkel, egyedi szituációkkal, melyek sokféle használatot tesznek lehetővé (frontális rendezvény helyszínek és intim kuckó jellegű területek, ahová „oda kell találni"). A leülőhelyekkel kialakított főlépcsők nézőtér szerű pozíciójuk révén speciális, „rálátó/megfigyelő" helyzetben vannak. Lehetnek egyéni vagy kiscsoportos tanulási helyszínek, de helyet adhatnak csoportos összejöveteleknek, rendezvényeknek, akár kisebb előadásoknak is.

A tematikusan eltérő „tudású" földszinti kertek és a nagyméretű teraszterületek (függőkertek) mind-mind a hagyományos oktatás egyenrangú kiegészítői. A függőkerteknek ezen túl építészeti szerepe is van: intenzív zöldfelületeivel a paloták semleges hátteréül szolgálnak.

ZÖLDFELÜLETEK – A VÁROSI ÉS AZ EGYETEMI ÉLET TALÁLKOZÁSI PONTJAI
Kertek:

• „CAMPUS-tér": geometrikus fasoraival, valamint fedett/nyitott, süllyesztett közösségi terével az egyetem másik főbejáratát adja, reprezentatív gyülekező és rendezvénytér nyüzsgő diákélettel.
• „Díszudvar": az Esterházy palota – Központi Hivatal geometrikus reprezentatív előtere, ünnepélyes fogadások helyszíne
• „Festetics-kert" - Egyetemi élet kertje: az étteremhez vezető süllyesztett tér, mely egyben teraszos fogyasztótér is. „Befelé forduló" az egyetemi életre koncentráló kert, ugyanakkor önálló rendezvényhelyszínként is szolgál. Ide került a PAGODA kultikus épülete.
• „Kollégiumi kert": a kollégiumhoz és saját kávézóhoz csatlakozó kerthasználat.
• „Károlyi-kert" – Meditáció kertje: a Tudományok tornyához és a könyvtárhoz kapcsolódóan kialakított, elmélyedésre ösztönző pihenő- és olvasó kert
• Süllyesztett kert: a pinceszintekhez kapcsolódó, azok bevilágítását szolgáló díszkert
• „Szobrok kertje" – szabadtéri kiállítótér a szomszédos lakóházak magánkertjének folytatásaként. Erre a kertre tájolt a hallgatói központ. A terület tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy meglévő/megmaradó lakóépület lakásai néznek rá, ezért mind a kert méretével, mind az ide néző épülettömegek magasságával, mind az ide tervezett csendes funkcióval tiszteletben kívántuk tartani a szomszédok érdekeit. A kialakuló udvar aránya kb. 1:1.2, szélessége kb. 17,0 m, amely együtt az udvar észak-déli tájolásával megfelelő benapozottságat biztosít. A meglévő fák gyökérzetének védelmében a pinceszinten is távolságot tartottunk a telekhatártól.

Koncepcionális döntés eredménye a történelmi kerítések rendszerének megőrzése a Pollack Mihály tér és a Múzeum tér felé. A hagyománytisztelet és kert-logikán túl fontosnak tartjuk a terület ellenőrizhetőségének biztosítását, ami hasznos üzemeltetési adottság: napközben nyitott, a városi élet által használatba vett „köztér", míg esti órákban zárt, ellenőrzött terület (analógia: Orczy kert).

HOMLOKZATALAKÍTÁS
A régi és az új kapcsolódási pontjaiul kifejezetten nem stíluselemeket kerestünk: értelmezni és megérteni kívántunk a történelmi épületek ritmusát. A historizáló épületállomány elsődleges jellege a vertikalitás, következően a teletömbök/homlokzatok arányából, a rizalitos kialakításból, a tornyok rendszeréből. Jelen van ugyanakkor másodlagosan a karakteres horizontalitás is, melyet a lábazatok, osztó és koronázó párkányok képviselnek. Ezt a hierarchikus ritmust tekintettük a közös nyelvnek.

A vertikalitást csiszolt tömbként formált íves kőfelületek, helyenként ceramic fritt-es íves üvegfelületek adják, melyek részint anyagszerűségük, részint folyamatos árnyék/önárnyék játékuk miatt megtalálják helyüket a gazdag ornamentikájú környezetben. A horizontalitást másodlagos jelleggel az osztópárkányok illetve síkba feszített nagyméretű ablakfelületek adják.

Speciális helyzetű a Múzeum utcai tudományok tornya. Ezen a ponton fordul át a pesti szövethez illeszkedő beépítés a paloták és kertjeik léptékére lelépcsőző függőkertes világba: jel, mely az átmenetet jelzi.Anyaghasználat a koncepcióhoz igazodóan kortárs, de részletei, anyagválasztása és árnyékjátékai miatt ingergazdag megjelenést biztosítanak.

FENNTARTHATÓSÁG
A kiírással összhangban a terv kiemelt hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. A campus komplex fenntarthatósági koncepcióját az ABUD Mérnökiroda készítette. A koncepció célja az volt, hogy egy minimális üzemeltetési költségű, alacsony karbonkibocsátású campus jöjjön létre, ami egyrészt alkalmazkodik a klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségekhez, másrészt pedig támogatja az egyetem hallgatóinak, dolgozóinak és látogatóinak egészségét egy komfortos, aktivitásra és társadalmi interakciókra ösztönző kül- és beltéri környezet megteremtésével.

Előbbire példaként említhetjük, hogy a jellemző belvárosi problémaként felmerülő, özönvízszerű esőzések okozta károk elkerülésére átfogó, természetes megoldásokon alapuló esővízkezelési stratégia készült. Eszerint a csapadék amennyire lehetséges, a telken belüli zöldterületeken lenne elszikkasztva, ezen felül pedig esőkertekben és szivárogtató kertekben lenne visszatartva, illetve kéktetőkön és épített tározókban lenne összegyűjtve. Az ily módon összegyűjtött csapadékvíz a zöldterületek öntözésére hasznosítható.

Utóbbira példa a szintén a belvárosra jellemző hőszigethatás jelenségének mérséklését célzó megoldások, mint a tömb átszellőzési irányainak felszabadítása, alacsony albedójú burkolatok alkalmazása, valamint a jelentős területű, több szintes, zöldfelületek és vízfelületek kialakítása. A hőszigethatás csökkentése nem csak a komfortos kültéri környezet megteremtését szolgálja, hanem segíti az épületek nyári hűtési igényének csökkentését, és ezáltal az épület üzemeltetési költségének és környezeti hatásának mérséklését.

Finta Studio, Abud Mérnökiroda, Garten Studio, Zaha Hadid Architects

Szerk.: Pleskovics Viola