Megtisztítás, összekötés, közösségteremtés – A Közti Zrt. megvételben részesült terve a Ranolder-iskola pályázatán

A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola infrastrukturális megújítására kiírt pályázaton a Közti Zrt. tervét megvételben részesítette a bírálóbizottság. A pályamű "a meglévő épületstruktúra minél szervesebb használata és funkciókkal történő megtöltése után csak azt épít és annyit, amennyit feltétlen muszáj" – írják a tervezők.

Az építészeti gondolat középpontjában a megtisztítás-összekötés-közösségteremtés hármasa áll. A tervezés során minden döntés mögött e három szervező elv megítélése állt. Megtisztítás minden rendezetlen, oda nem illő, zavaros téri elemtől, hozzáépítésektől. Összekötés megteremtése a meglévő épületek között és az új rendeltetések tereivel. A közösségteremtés téri és működési megoldásainak előtérbehelyezése, mint például a tágasabb közös terek, a tengelyes kapcsolatok, a közös beltéri és udvari oktatási helyszínek kialakítása, egészen olyan szín- és anyagszintű döntésekig, melyek a belső terek hangulatát időtlen irányba terelik. Egy technicista tornacsarnok helyett egyfajta szakralitással átitatott, faboltozott terű közösségi ház jön létre. Az iskolaépület meglévő főbejáratának megőrzése mellett egy új tengely köti össze az épületegyüttest. Az iskola védett működése megmarad, miközben a műemléket már egy tágabb közösség is használni fogja. A meglévő épületstruktúra minél szervesebb használata és funkciókkal történő megtöltése után csak azt épít és annyit, amennyit feltétlen muszáj. Az épületetek közötti térrészek önálló karakterrel rendelkeznek. Élő terekké válnak, vannak, melyek a rangos megérkezést szolgálják, van, mi az iskolai sportolást segíti és van, amely városi léptékű burkolt találkozási pontként működik, visszaidézve az egykori sörgyár udvarának arányait, hangulatát. A területen fellelhető avarkori temető feltárásának és adott esetben bemutathatóságának lehetőségét meg kell védeni – egy városi kert kialakításával. Szintén emellett szól, hogy már a 19. századi térképeken is díszkert szerepel a sarki pozícióban, mely jól illeszkedik a városszerte, rendre megjelenő zöld kertek sorába, ennek megőrzése, beépítése a térszervezésbe jelentőséggel bír.

Területalakítási, épület elhelyezési és építészeti koncepció

Keszthely szívében, a Fő tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el a rangos iskola, melyet Ranolder János veszprémi püspök alapított 1872-ben. A nagy múltra visszatekintő iskola jelentőségét hűen tükrözi a főépület elhelyezkedése, a homlokzat tiszta szerkesztése és az épület tengelye. A Fő téri templommal való szoros kapcsolat nem csak térbeli, de hitéleti szoros kötelék is, ezért a főbejárat áthelyezését elveti a terv. Fontos azonban a megérkezés lehetőségét és egyben élményét kiegészíteni a Sörház utca felől érkezők számára, akik gépkocsival és busszal járnak be és egy új teraszos kertekből álló térsoron keresztül jutnak a főbejárathoz. Szintén ki lett alakítva egy akadálymentes alternatív bejárat. Az utca elegendő szélességű, hogy kialakítható legyen egy "kiss and ride" jellegű védett sáv. Ezért léptékhelyesebb megoldásnak tűnik, mint a jelenlegi szabályozás által javasolt új út kialakítása, mely nagy áldozatokkal járna. Az iskolaépület ölelésében a meglévő fák megőrzése mellett új támfalakkal egy jobban használható kertudvar jön létre, szabadtéri osztályteremmel és mászófallal. A szabadtéri iskolai sportpálya szinte a mai helyén marad, azonban a térszín alá épített uszoda tetejére települ. Megőrzi a diákok által használt terek védettségét.

Az iskola mellett regionális jelentőségű műemlék található, a Festetics Pál által 1770-ben épített sör- és pálinkafőző műhely, mely a 19. században tovább bővült több ütemben. Sajnos sem a mai állapot, sem a jelenlegi téri kapcsolatok nem kötik össze az épületegyüttest. A sörgyár udvara elzárt, rendetlen, melléképületei elbontásra kerültek, így bizonytalanul, tétován áll a tőle délre fekvő kis léptékű beépítések mellett. A két épület ölelésében rangon alul kialakított drótkerítéses sportudvar található, valamint a külső utcák sarkán egy fizetős parkoló működik.

A terv a műemlékileg védett épületet a fellelhető adatok és a tudományos dokumentáció alapján javasolja hitelesen helyreállítani. Az értékleltárban meghatározott védett elemek megtartása mellett csak olyan beavatkozásokat javasol, mely az új funkció számára elengedhetetlen és figyelembe veszi a védett értékeket. A védett épületegyüttes több ütemben épült ki, ezért a különböző korszakok figyelembevételével, műemléki szakmérnök, szakértők és restaurátor bevonásával szükséges az engedélyezési terveket elkészíteni. Az utolsó időszakban szakszerűtlenül elvégzett és félbemaradt beavatkozásokat részlegesen vissza kell bontani, és megfelelő tervezői és kivitelezői szaktudás bevonásával elvégezni.

Az általános iskolai kollégiumi funkció a tanév során zárt és védett tereket igényel, mely közvetlen kapcsolatot keres az iskolával, valamint praktikusan az iskola új étkezőtereivel. Új építésű hotelszerű épület létesítése helyett a terv a kollégiumot a műemlék épület erre alkalmas szárnyában helyezi el – nem csupán gazdaságossági okból, de így a műemlék életszerű használatát erősíti. Ráadásul a kívánt funkció jól elhelyezhető, kevés kompromisszummal elfogadható és színvonalas közeget hoz létre. Az itt lakó diákok "műanyag" helyett megérezhetik a többszáz éves épület atmoszféráját. A kialakítás egyben a tanéven kívül számos országos jelentőségű tábor megtartásához szállást kínál, sőt külső forgalmat is képes befogadni a nyári turisztikai dömping ideje alatt. A műemlék épület Deák Ferenc utcai – egykori lakó – tereit egy múltszázadot idéző hangulatú kávézó lakja be, mely egyben gazdája az enfilade teremsor bérelhető rendezvény- és foglalkoztatótereinek. Az iskolaidőn kívül fejlesztő és képzőművészeti foglalkozások színtere lehet. A nyári időszakban a kávézó fogyasztótere mindkét irányban teraszokkal kitelepülni képes. A kis, komplex kulturális központ megőrzi fizikai kapcsolatát a pincerendszerrel, de a pincék állandó fenntartója és gazdája az egykori kantinépület lesz. A kantinépület közösségfejlesztő és katolikus ifjúsági központként kapna rendeltetést. Földszinti alapterülete nem elegendő egy önálló, méltó funkció befogadására, de mint utcaszinti fogadó épület, egyben szervező iroda jól működik, miközben a különböző kulturális, sport és társasjátékterek pedig a pincerendszerben kapnak helyet.

Az egykori sörfőző ház udvara elsősorban a városi közönséget szolgálja, a turizmust segítő, szabadtéri foglalkozások burkolt színtere. Az elhelyezett fák is planténeres, mozgatható dísznövények. Az udvar téri minősége komplementer kiegészítője a műemléki épületnek, köré az egykori udvar méretét idéző kerengő jellegű térfalak épülnek. Az oszlopos folyosótengely egyszerre köti össze és választja szét az eseménytől függően az iskolaudvart és a városi udvart.

Az uszoda- és rendezvénycsarnokfunkciók nagy fesztávú, csarnok jellegű épületek elhelyezését igénylik. Érzékeny feladat egy ilyen alacsony, de sűrű, magastetős épületszövetben. A kiemelt régészeti jelentőségű területre mélygarázst vagy éppen csarnokot tenni kíméletlen döntés lenne, ráadásul a nézőtérrel kialakított rendezvénycsarnok a sörfőző épületét is kellemetlen viszonyba helyezné. A kantinépület kifogásolható elbontásával teret nyerhetne a csarnoktömeg, de a műemlék elbontásával nem számol a terv, ráadásul a Deák Ferenc utcára nem jellemző durva épületfront megjelenése nem kívánatos eredménnyel járna, rontaná a sörház egykori lakó térsorának homlokzatát is. A tervezés során ezért az uszoda és a tornacsarnok tömege a tömb belsejében több pozícióban lett megvizsgálva. A két épület egy magas tömbbe rendezése több előnnyel járna, összességében azonban inkább az uszoda kerülne kapcsolatba a terepszinttel, nem pedig a tornacsarnok. A jelenlegi sportpálya helyére elhelyezett egyben tartott tömeg bántóan magassá válik, miközben túlzottan nagy teret hagy maga körül. A túlzott burkolt tér lötyögne, gazdátlanná válna. Az épület keresné az irányultságát. Mindemellett fokozott figyelmet igényel a meglévő pincerendszer a telepítéskor és az a telekre jellemző egyedi tulajdonság, hogy az iskola földszintje és a sörház udvara között több mint három méter szintkülönbség van.

Az uszodát a terepszintkülönbséget kihasználva a szabadtéri sportpálya alá lehetett rejteni, miközben teljes értékű ablakkapcsolata lehet az iskolaudvarral. Az uszoda és a tornacsarnok közös előcsarnokkal gazdaságosan üzemeltethető, jól működik, öltözőszintjei zsilipelhetőek. A tornacsarnok elhelyezésekor, annak térszínnel való rendezvényi, közvetlen kapcsolatigénye döntő szempont volt. A sörház udvarával összenyitható rendezvénytér számos lehetőséget biztosít, miközben a hétköznapokban a folyosótengely felől iskolai funkciót szolgál, az udvartér felől a partneriskolák érkezését segíti.

Az új épület megformálásakor ennek a gazdag téri kapcsolatrendszernek kellett megfelelni, létrehozva egy kolostorudvarszerű belső udvart. Hasonló belső, védett tér Keszthely belvárosában a barokk boltívekkel díszített Pető-ház udvara. A csarnok külső karakterét az emberi léptékű tornác, vagy kerengő térsora fűzi a műemlékházhoz. A felmenő tetőforma magastetős kialakítása egyszerre kortárs geometria és kortalan forma. Elveti a hagyományos dobozszerű csarnokkialakítást, azonban nem kíván öncélú, ívelt motívummá válni. A magastetős kialakítás a tetőtáj madártávlatába ízesül, ahogyan "jót tesz" a közvetlen szomszéd: kantinépület közelségének is.

A rendezvénytér belső megjelenése megállít, egy pillanatra csendet kér, aztán működik a maga háromrészre osztható, átszellőztethető felülvilágított mérnöki módján. A ferde síkok a sörgyár háromszintes tornyánál alacsonyabb tömeget – völgyet – képeznek. A Deák Ferenc utca felől a visszahúzott tömeg kis zöld teresedést hoz létre, reagál a szemközti huszár laktanya zöldsávjára és egyben megérkezést biztosít a kantinba érkezők számára. Az utca felől rendezvényi kapcsolatot és gazdasági feltárást biztosítanak a nyílászárók. Innen érhető el rámpán keresztül a mélygarázs is, mely a hétköznapokon a tanári parkolást, a rendezvények idején a szükséges parkolást biztosítja.

Közti Zrt.

Szerk.: Hulesch Máté