Épülettervek/Hallgatói terv

A Vörösberényi Általános Iskola megújulása // Molnár-Sipos Csilla diplomaterve

1/16

Madártávlati látvány

Helyszínanalízis

Beépítési koncepció

Madártávlati látvány

Főbejárat látvány

Átnézeti helyszínrajz

Tömegformálás

Homlokzatok

Tornatermi látvány

Homlokzatok alakulása

Homlokzatok alakulása

Homlokzatok alakulása

Vezérszint alaprajza

Aulabővítés

Emeleti és tetőtéri alaprajz

Metszetek

?>
Madártávlati látvány
?>
Helyszínanalízis
?>
Beépítési koncepció
?>
Madártávlati látvány
?>
Főbejárat látvány
?>
Átnézeti helyszínrajz
?>
Tömegformálás
?>
Homlokzatok
?>
Tornatermi látvány
?>
Homlokzatok alakulása
?>
Homlokzatok alakulása
?>
Homlokzatok alakulása
?>
Vezérszint alaprajza
?>
Aulabővítés
?>
Emeleti és tetőtéri alaprajz
?>
Metszetek
1/16

Madártávlati látvány

Helyszínanalízis

Beépítési koncepció

Madártávlati látvány

Főbejárat látvány

Átnézeti helyszínrajz

Tömegformálás

Homlokzatok

Tornatermi látvány

Homlokzatok alakulása

Homlokzatok alakulása

Homlokzatok alakulása

Vezérszint alaprajza

Aulabővítés

Emeleti és tetőtéri alaprajz

Metszetek

A Vörösberényi Általános Iskola megújulása // Molnár-Sipos Csilla diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

A Vörösberényi Általános Iskola megújulása // Molnár-Sipos Csilla diplomaterve

2024.01.26. 16:51

Projektinfó

Vörösberényi Általános Iskola bővítéssel egybekötött megújulása és környezetalakítása

Tervezés éve:
2023

Stáblista

Tervező:
Molnár-Sipos Csilla

Építész konzulens:
dr. Rétfalvi Donát egyetemi docens, intézetigazgató
dr. Gyergyák János egyetemi docens

Épületszerkezettani konzulens:
dr. Halada Miklós egyetemi docens, tanszékvezető

Közlekedési konzulens:
Udvardi Péter mesteroktató

Épületgépészeti konzulens:
Lenkovics László

Dosszié:

Molnár-Sipos Csilla diplomamunkájának célja a Balatonalmádiban található Vörösberényi Általános Iskola értékorientált környezeti revitalizációval történő bővítése. Egy olyan önálló karakterű, kortárs épület meghatározása, amely funkcionális és illeszkedik a környezet múltjához, kommunikál az épített és természeti környezettel, valamint méltó tud lenni társadalmilag jelentős szerepéhez.


Az iskolaépületek nemcsak a gyermekek, hanem a környező közösség számára is értékeket közvetítenek. Egy iskola közvetetten is oktat. Nem csupán a tanulóit, hanem az összes alkalmazottat, sőt még azt a települést vagy településrészt is, ahol található. A tervezési terület kiemelkedő természeti és épített környezetben található. Így az iskola bővítésnek igazodnia kell a meglévő épület által megszabott adottságokhoz és egy történeti, társadalmi, természeti környezet szempontjából „sűrű" építészeti helyzetben kell helytállnia.


Vörösberény több ezer éves település(rész) és köszönhetően a Balatontól való távolságának jellemzően állandó lakosok lakják. Így a helyi identitástudat megtartása és megerősítése szempontjából kiemelt szerepe van az iskola környezetében található -eddig beépítetlen- fejlesztési terület településrészi alközpontként funkcionáló értékközpontú felélesztésének. Ezenkívül a területen folyik keresztül a Vörösberényi Séd patak, mely az Almádit övező Várhegy és Vöröshegy között húzódó Malomvölgy természetvédelmi területről egészen a Balatonig fontos kék-zöld infrastrukturális elem és ezáltal ökológiai folyósó lehetne/ folyosónak kellene lennie. Továbbá a terület történelmének köszönhetően az iskola műemléki környezetben helyezkedik el, közvetlen és közvetett kapcsolatban van Almádi négy ikonikus műemlék épületével, ezért ez egy különösen komplex építészeti feladat.

Helyszínanalízis
2/16
Helyszínanalízis

A tervezési terület az Észak-Déli (veszprémi) és a Kelet-Nyugati (budapesti) közlekedési tengelyek csomópontja. Településrészi alközpont kialakítására ideális terület. Alközpontként fő feladata, a helyi identitás erősítése, a kulturális és közösségi élet színtereinek megteremtése, Vörösberény társadalmi és gazdasági életének élénkítése, továbbá a többi városrész közötti összeköttetés megteremtése lenne. Ilyenformán a többi városrész fenntarthatóságának előfeltételeit megalapozná.

Beépítési koncepció
3/16
Beépítési koncepció

Akupunktúrás beavatkozási pontként rendkívül fontos szerepet játszik a környezete, főleg a vörösberényi de a budatavai és az észak-almádi városrész fenntarthatósági fejlődésére vonatkozóan is. A terület komplex szemléletű funkcióbővítő fejlesztése, a közlekedési, gyalogos és parkterületek felújítása előfeltétele a fenntartható és javuló életminőségnek. A zöld és kék felületek rendszerének kialakításával növelhetőek az ökológiailag aktív felületek, a biodiverzitás és gondos tervezéssel csökkenthető a légszennyező anyagok koncentrációja, mérsékelhető a fény és a zajhatás, továbbá számos társadalmi réteg közösségi, sport és rekreációs igényeit is ki tudja szolgálni. A jövőkép egy kiegyensúlyozott alközpontot mutat, mely belső és külső kapcsolataiban megfelelő infrastruktúrahálózatot működtet, ugyanakkor harmóniában van a táji és természeti környezetével.

Madártávlati látvány
4/16
Madártávlati látvány

TELEPÍTÉS
A koncepcióban vázolt fő gyalogos, kerékpáros és gépjármű közlekedési vonalakat figyelembe véve a bővítés során a főbejárat a parkra nyílóan kerül áthelyezésre, ezáltal lehetőséget teremtve egy barátságos és intézményhez méltó tágas bejárati szituációnak.

Főbejárat látvány
5/16
Főbejárat látvány

A K+R parkolók a Táncsics M. utca mandulás felőli részén, továbbá a telekhatár keleti oldalán és az élelmiszerbolt környezetében kerültek kialakításra. Cél a megfelelő kerékpáros és gyalogos infrastruktúra kialakításával a gyerekek környezettudatos közlekedésre nevelése. Az épület keleti szárnyában összpontosított sportfunkciók és sportudvar külön bejáraton megközelíthető és fizikailag elválasztható az oktatási szárnytól, ezáltal lehetőséget ad az iskolaidőn kívül a közösség általi használatra. Az iskolaudvar úgy lett megtervezve, hogy külön sportudvar, alsós és felsős udvar is helyet kapjon. A legkisebbek részére a tantermeikhez kapcsolódóan egy játszóudvar és iskolakert is megtervezésre került. Az iskolaudvar bővítésénél figyelembe lett véve, hogy a környező közparkok megtartásával és funkcióbővítésével adott a lehetőség, mind a közösség mind az iskolás gyermekek szabadtéri tevékenységeinek. A beépítés és a burkolt felületek növekedését a zöldfelületek intenzitásának növelése ellensúlyozza, többszintű, őshonos növényzettel. Ezzel előmozdítva az elsődleges ökológiai folyosó és biodiverzitás kialakulását. Továbbá a gépjárművek által nem használt burkolt felületeken vízáteresztő burkolatok alkalmazásával segítve a természetes hidrológiai egyensúly helyreállítását.

Átnézeti helyszínrajz
6/16
Átnézeti helyszínrajz

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ ÉS TÖMEGALAKÍTÁS

A meglehetősen kaotikus kortárs értékrendszerben az otthon viszonyulási pontot jelent, támpontot ad; mondanivalója egyszerűségében is fontos: Fókuszáljunk a közös értékeinkre!  A globalizáció kínálta lehetőségeket, mint az információáramlást és különböző értékekkel való találkozást csak akkor tudjuk a javunkra fordítani és értékelni, ha ezeket az újdonságokat van hová integrálni. Cél tehát, hogy megőrizzük hagyományaink szövetét és stabil alapot teremtsünk az újdonság befogadására. A terv ebben a szellemiségben, a Balaton-felvidék hagyományos lakó- és gazdasági építészetét  követendő morfológiai karakternek tekintve, a meglévő épület tömegéből és a majorság előképéből kiindulva került kialakításra. Amellett, hogy szervesen kapcsolódik a hagyományokhoz, a különböző funkciócsoportok eltérő karakterű párhuzamos és egymásra merőleges tömbökbe rendezésével is segíti az óhatatlanul nagyobb intézményi épülettömeg illeszkedését a környezet léptékéhez.

A munkahipotézis tehát egy olyan önálló karakterrel rendelkező, kortárs épület megformálása, amely funkcionálisan jól működik, de ezzel együtt illeszkedik a környezet történeti múltjához, épített és természeti értékeihez, valamint méltó tud lenni társadalmilag is jelentős szerepéhez.

Tömegformálás
7/16
Tömegformálás

A meglévő iskola épülettömege rendkívül tájidegen, ezért az átépítés és bővítés során a tagolt, komplex tető elbontásával a meglévő tömeg oly módon kerül bővítésre, hogy a tájra és a környezetre jellemző hosszú, nyeregtetős (oromfalas) formák alakuljanak ki. A meglévő tornaszoba tetőszerkezetének átalakítása és a bővítés során létrejövő új tornaterem hossztengelyre merőleges tömeget kap, melynek fontos térfalképző szerepe van, miközben tömege a helyivédelem alatt álló vörösberényi ófalu utcaképéből táplálkozik.

Homlokzatok
8/16
Homlokzatok

Az oktatási épületrész úgynevezett „A" épületszárnyának bővítése a park felé nyitottan egy újragondolt kódisállásos tornáccal jelenik meg, mely a legkisebb alsós diákok tantermeit rejti és árnyékolja. Továbbá a főbejáratnál fedett megérkezési és várakozási lehetőséget biztosít.

Homlokzatok alakulása
10/16
Homlokzatok alakulása

ALAPRAJZI KIALAKÍTÁS ÉS TERVEZÉSI PROGRAM

 A Vörösberényi Általános Iskola -a tervezési programja alapján- maximum 250 fős tanulói létszámmal 8 évfolyamon, évfolyamonként 1 osztállyal való használatra készült. Azonban jelenleg 350 fős tanulói létszámmal és évfolyamonként 2 osztállyal működik. A meglévő épület a jogszabályi minimumnál magasabb szinten meghatározott műszaki tartalommal bírt, így az eddigi működés komoly kompromisszumokkal, emelt létszám mellett is kivitelezhető volt. Azonban az épület adottságai erősen korlátozzák a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását, ezért a bővítés mostanra elengedhetetlenné vált. Tehát a bővítés során létrehozandó további 8 db tanterem, egy "A" típusú tornaterem, az új tornateremhez kapcsolódó öltözők és szertárak. Továbbá nélkülözhetetlen az aula - közösségi tér, az étkező és az igazgatási egységek bővítése. Az alaprajzi kialakításnál a meglévő állapot átalakítását csak a szükséges mértékben terveztem. A sport funkciók (mind a beltéri, mind a kültéri) külön épületszárnyban, önállóan megközelíthetően, az oktatási szárnytól teljes mértékben leválaszthatóan kerültek elhelyezésre. Ez segíti a terek délutáni és hétvégi közösségi használatát. A földszinti 8 darab tanteremben az alsó tagozatos osztályok kapnak helyet, míg az emeleten a felső tagozatos diákok tantermei találhatók.

Emeleti és tetőtéri alaprajz
15/16
Emeleti és tetőtéri alaprajz

A főbejárat mellé, az aulával és a bejárattal közvetlen kapcsolatban került elhelyezésre a könyvtár. Ezzel kiemelve mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek, az olvasás fontosságát, örömét. A szülők megérkezéséig a diákok a könyvtárban várakozhatnak. A megfelelő méretű, iskolai rendezvények megtartására is alkalmas aula kialakítása a meglévő lépcső elbontásával, a most alulhasznosított zsibongók bevonásával és egy elegáns új lépcső elhelyezésével, galériás térrel került kialakításra. Az aula bővítése összeköti az épületszárnyakat és a hétköznapokon közösségi térként funkcionál.

Aulabővítés
14/16
Aulabővítés

Az emeleten kerültek elhelyezésre a szaktantermek, valamint azok a nagyobb tantermek amik mozgatható válaszfallal csoportbontásra is alkalmasak. A felső tagozaton már rendkívül fontos a diákok differenciált oktatása, felvételire való felkészítése. A tetőtérben a művészeti oktatás helyiségei kapnak helyet. Itt fontos, hogy a környezet lehetőséget nyújtson az elmélyült alkotásban, ezáltal a gyerekek egy különleges helyzetben, kivonva magukat a tanórai keretekből tudjanak alkotni.  

 

Molnár-Sipos Csilla

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.