Kemencés ház és nyári tábor a szentendrei Skanzenben

Szalai Dezső diplomamunkájában a szentendrei Skanzen egy kihasználatlan területére tervezett interaktív helyszíneket: sütésre és ehhez kapcsolódó foglalkozásokra alkalmas kemencés házat, valamint egy tábori épületet. A terv a Skanzen már meglévő épületeihez, és a hely szelleméhez minden tekintetben - anyagában, funkciójában - illeszkedik. 

A szentendrei skanzen (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését irányozza elő, amelyeket településnéprajzi szempontok alapján tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, amelyekhez olyan szakrális-, közösségi- és gazdasági építmények kapcsolódnak, amelyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek.

A szentendrei skanzen az elmúlt 40 év során kiállításai, kiszolgáló infrastruktúrája, programjai és szakmai- tudományos eredményei révén hazánk egyik legsikeresebb országos múzeumává vált. A hét hónapos nyitva tartás alatt a múzeumot felkereső közel negyedmilliós látogatószám egyértelműen bizonyítja népszerűségét a hazai és külföldi közönség körében. 2007. július 25-i kormánydöntést követően a Skanzen Európai Uniós források felhasználásával töretlenül épülhet, fejlődhet tovább.

A tábori épület

30 fő gyermek és 6 fő kísérő számára kell megfelelő, tábori jellegű szálláshelyet biztosítani a tisztálkodási és étkezési funkciók meglétével. Utóbbi konyharésze nem főzésre, hanem hidgételek tárolására és melegételek felszolgására alkalmas. Annak ellenére, hogy a skanzen területén található étterem és pékség is, a melegételeket hozatják. 

A skanzen, jellegéből adódóan, főleg a melegebb időszakokban tart nyitva, téli rendje csak a hétvégékre és az ünnepekkel egybekötött rendezvényekre irányul. Ebből következik a nyári meleg és a benapozás figyelembevételének igénye. Ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget fűtési rendszer és gépészet elhelyezésére, lehetőleg alternatív energiaforrások felhasználásával. A tábori épületet a kenyérsütésre alkalmas épülettel ellentétben valószínűleg a hűvösebb időszakokban nem, vagy csak esetileg használnák.

Helyszín

A skanzen 46 hektáros igen nagy területének középső részén található a kijelölt rész, ami jelenleg alapvetően kihasználatlan. Itt egy római kori épület (Villa Rustica) maradványait és egyéb leletanyagokat tártak fel. Az előkerült tárgyi emlékek részére külön, helyszíni bemutató épület még nem jött létre, de a skanzen vezetősége idővel szeretné ezt megvalósítani. Jelenleg csak a villa megmaradt és részlegesen visszaépített falai láthatóak. A belső vasúti rendszer kialakításánál ügyeltek arra, hogy itt is legyen megállója, ami nem mellesleg akadálymentesített is. Nyugati széle rézsűs, nagyobb felülete viszonylag síkabbnak tekinthető.

A Skanzen területén mértanilag is középen helyezkedik el az érintett helyszín, ahová igény szerint kerülne az épület. Ez jelenleg kihasználatlan, hasznosításra, beépítésre vár. Közvetlen környezetében északra található a Villa Rustica romja és a Skanzen Amfiteátrum. Dél, délkelet felől a Felső Tiszavidék épületei határolják. Nyugatra, a rézsü tetején található egy füves rét, amelyet nagyobb rendezvények idején hasznosítanak mobilis kiállítási eszközök vagy állatterelés részére.

A helyszín füves, virágos rét és rézsü együttese, nagyobb méretű növényzet, fák, cserjék elszórva, néhol ligetes jelleggel találhatóak a környezetében. Az elhelyezés a Kemencés ház központi jellegét hivatott kiemelni, a tábori szálláshely épülete a rézsűbe bújva fordul felé. Az elrendezés már a korai, kézi skiccek idején kialakult.

 
Cipó Terem, ahol a cipó "terem"

Ez a kenyérsütésre alkalmas főépület foglalkoztató terme, itt a főbejárattal szemben helyezkedik el a hagyományos kemence. Két oldalán lépcsősen kialakított, tároló helyekkel ellátott pódium található. Itt van a foglalkozásokhoz szükséges szerszámok és eszközök tároló helye is, kézmosó alkalmatosságokkal kiegészítve. A kemence felett füstelvezető nyílás található. A kemence előtti terület a múzeumpedagógusi kívánalmaknak megfelelő kialakítású és a pódiumon található. Két oldalán pultok, amik alatt a fahasábok tárolására alkalmas áttörések vannak, így ez a terület jól szeparálható a forró kemencenyílástól és környékétől. A burkolatok időtálló és takarítható vaslemezből készülnek, ugyanis a kormolódás és koszolódás állandó probléma és az anyaghasználat ezt hivatott némileg ellensúlyozni. Az egyéb eszközök elhelyezésére a külső falak mentén faszerkezetű rekeszeket terveztem. A nagy belmagasságnak köszönhetően a felszálló forró levegő nem melegíti fel oly könnyen a légteret. Ez leginkább a nyári használat idelyén lényeges szempont.

A gerinc alatt, az oromfalak felső pontjain gépi kiszellőzés segíti az elhasznált, gyakran füstös levegő távozását. A kemence ajtaja felett füstelvezető nyílás is található. A keletkező hő hasznosítása fontos szempont, ezért érdemes egy erre megfelelő pufferteret kalakítani vagy a kéményen átvezetett, keringtetett fűtésrendszerrel kiegészíteni.

Az épületek fő szerkezetének általános leírása

A főépítészi és a konzulensi igényeket is figyelembe véve a falazatok és a tetőszerkezetek kitöltő anyagaként a szalmabála mellett döntöttem. Tűzvédelmi okokból mindkét oldala vályog paticsolást kap, de a burkolt jellegű tetőfedés miatt, és eleve a biztonságos csapadékvíz elvezetést elősegítendő, teljes értékű vízszigetelő, de páraáteresztő fólia kerül beiktatásra. A szalmabálákat függőleges korrózióálló acél vagy fa tüskék kötik össze, ferde felületeken az alsó síkokon ritkított deszkázatos alátámasztással.

A fő tartószerkezetek fa vagy acél, esetleg kombinált rácsostartó keretként hordják a terheket, melyeket vasbeton sávalapoknak adnak át.
A talajjal érintkező falazatok (támfal, lábazatok 50 cm magasságig) vízszigeteléssel készülnek. A csapadékvíz elvezetést a lábazatoknál kívülről elhelyezett vonalmenti folyókák és második biztosítékként drén rendszer biztosítja, lehetőleg a terepszint alatt elhelyezett gyűjtők felé. A kemence és a kémény anyaga tömör tégla, felette a keletkező hőt hasznosítandó puffertér alakítható ki. A kéménykürtőben átvezetett csövek segítségével a felfelé szálló hő a használati melegvíz termelést is elősegítheti. A szálláshely épülete igény szerint többféle fűtési rendszerrel kialakítható, a gépészet számára a hely biztosított. 

A Cipó Terem méreteit és elrendezését tekintve az azt főképpen használó múzeumpedagógusok elképzelései szerint jelenik meg. Fontos kialakítási szempont volt a sok tárolóhely és egyéb olyan felület, melyekre a vendégek pakolhatnak, vagy akár le is ülhetnek rá. A kenyérsütő és egyéb foglalkozások gyakran igénylik kézmosó és mosogató meglétét. Így ezek egymással szemben, a kemence előtti terület két oldalán kaptak helyet. Anyaghasználata selyemfényűen lakkozott fafelületek, meszelt vályogfal, és anyagában színezett polírozott beton padló felületekkel jelenik meg. Új elemként a kemence ajtajánál, két oldalon fatároló pultként, felette pedig falburkolatként vaslemez borítás található. Részben az előképként, példaként átvett kültéri kemencénél látható kormosodás kiküszöbölésére kerül fel ez az anyag.

A pódium anyaga tömör kőris vagy fenyő kőris furnér és némi acél vasalat. A világítás biztonsági homokfúvott üveg felületek mögül történik, legalább 500 lux értéknek megfelelően.

A többfunkciós bútor kialakításának ismertetése

Méreteit tekintve óvodás szék és asztal magasságának megfelelő. Összecsukott állapotban 1,70m hosszúságával és 20cm magasságával befér az 1,80m mélységű pódium alsó tároló rekeszeibe, a falakra merőleges irányban. Anyaga a pódiuméval megegyező. Alsó részén egy kivehető, áthelyezhető merevítő található fa "kampókba" akasztva. Ugyanezen bútor természetesen elkészíthető iskolás méretben is, de a 42cm-es ülőmagasságnak felelnek meg a pódium lépcsői is.

Az Étkező és Teakonyha anyaghasználata részben puritán, részben korszerű, modern. A szerkezeti váltásnak megfelelően jelenik meg a vályog és a látszóként meghagyott, tudatosan deszkákkal zsaluzott monolit vasbeton felület. A padló erre a célra alkalmas polírozott beton, anyagában agyag színűre készítve. A bútorzaton egyszerre van jelen natúr, lakkozott fafelület, üveg, és magasfényű fehér bútorlap, pult is. Az étkeztetést itt reggeli és estebéd időpontokban, hozatott étellel kívánatos megoldani. A konyhafal az ehhez szükséges elektronikai és evőeszközöket tartalmazza. A világítás acél rúdrendszerre szerelt fényforrásokkal megoldott, így a kábelezés nem érinti a látszó vasbeton mennyezetet. A felülvilágítók nyílásai belülről is vaslemez burkolatot kaptak.

A szobák anyaghasználata az étkezőéhez hasonlóan puritán és egyben korszerű. A vályogfal és mennyezeti felület mellett az elválasztásokat pengefalként megjelenő, egyszerű, fehérre festett OSB lapok alkotják. Utóbbi anyag tartóssága, sérülés, elhasználódás esetén könnyű, táblában történő cserélhetősége miatt kerül beépítésre. A padló itt is erre a célra alkalmas agyag színű polírozott beton. Az ágyaknál mind alattuk, mind a belső falnál tároló rekeszek és külön-külön elhelyezett olvasólámpák találhatóak. Így a tábor szellemének megfelelően az itt táborozó, főleg kisiskolás vagy felső tagozatos gyermekek saját holmijukat folyamatosan önmaguk mellett tudhatják. A belmagasság az ágyak fal felőli oldalán, a rekeszek külső síkjánál 1,90 méter. A mennyezeten, a gerinc alatt további fényforrások találhatóak.

Szalai Dezső