Videók

Az Egy hely csapatának hosszú várakozás után sikerült bejutnia a Magyar Állami Földtani Intézetbe, a főváros egyik legjelentősebb szecessziós épületébe. A Lechner Ödön tervezte épület jelentőségéről az országos főépítész, Lánszki Regő államtitkár is kifejti véleményét.

Az Egy hely csapata ezúttal a ráckevei Nagyboldogasszony templom sokszínű és mozgalmas történetét mutatja be. A gótikus épület építésében feltehetőleg Budáról érkezett olasz kőművesek és kézművesek is részt vettek, míg a templomban található freskók hat év alatt készültek el.

Ez Egy hely csapata a közelmúltban felújított Blaha Lujza tér történetét és új kialakítását mutatja be. A teret 103 éve, 1920-ban, a Közmunkák Tanácsa javaslatára nevezték el Blaha Lujzáról, a nemzet csalogányáról, aki azon kívül, hogy a térre néző lakásban lakott, gyakori fellépője is volt az akkor még ott álló Nemzeti Színháznak.

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Az Egy hely csapata ezennel Egerbe látogat el, hogy bemutassa a 40 méter magas, hazánk egyetlen látogatható minaret tornyát, mely belsejében 97 fokos, meredek csigalépcső tekeredik fel. Az iszlám emléket 1687-ben, a város visszafoglalása után, a győztesek lelkesedésükben 400 ökörrel elhúzva akartak ledönteni, de a torony állva maradt és azóta is őrzi a 91 éves török megszállás idejét.

Volt már Nyulak szigete, Urak szigete, napjainkban pedig Árpád-házi Szent Margit nevét viseli. A századfordulóig csak csónakon volt megközelíthető, ma viszont a főváros zöld szíveként, egyik legszerethetőbb kikapcsolódási helyszíneként járhatunk-kelhetünk a Margitszigeten. A hely történetét, emlékeit, fürdőit fedezi ma fel az Egy hely.

Százd nem kifejezetten turistacélpont, pedig templomának falfestményei az Anjou-kor legkiemelkedőbb művészi alkotásai közé tartoznak a Kárpát-medencében. Itáliai festő keze munkáiról van szó, akit nem más hivatott, mint a terület XIV. századi birtokosa, a rendkívül érdekes történelmi személyiség: Szaracén Jakab.

Az Egy hely mai részében a főváros egyik legszebb terén és legszebb téglahomlokzatainál járunk. A Madách tér és épületei valaha egy meg nem született sugárútnak nyújtottak volna méltóságteljes kaput, ma viszont Erzsébetváros és a bulinegyed egyik legfőbb bejárataként ismerjük.

Az Egy hely sorozat következő részében egy nyári úticélnak is vonzó helyszínt ismerhetünk meg. Noszvajon járunk, ahol ezúttal lombkoronasétány helyett egy sikeres történetet, ismert lombházak komplett együttesét ismerhetjük meg az erdőben. A noszvaji házak a Tiny house mozgalom ismert példái, mely a sikeres vállalkozás célja mellett a környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyezi.

Kiéte egy zsákfalu Gömörben, melynek festői sziluettje egy völgyben terül el, távol mindentől és talán ezért is őrződhetett meg temploma középkori architektúrája. A ma evangélikus templomként működő műemlék egy egészen különleges és méreteiben is lenyűgöző középkori festményt is őriz hajójában. 

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az Egy hely a főváros egyik legkülönlegesebb helyét és zöld területét tárja elénk, melynek ráadásul külön apropója is van. Most hétvégén a Field of Sparks alkotóhét előtt tatjuk meg az Építészfórum által szervezett Építészfesztivált, ahol érdekes kerekasztalbeszélgetésekkel, koncertekkel, vezetésekkel várunk minden érdeklődőt! 

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

Otto Wagner, a bécsi szecesszió megkerülhetetlen zsenije bizony pályája elején historizáló módban is tervezett. Bár a szóban forgó munkáját a későbbiekben még le is tagadta, ennek ellenére számunkra a főváros egyik legszebb épülete máig a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amely ráadásul hosszú idő után végre régi fényében tündököl.

Az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajost az osztrákok kezdetben jelöletlen sírba akarták temetni. A mártír miniszterelnök ma látható monumentális síremléke a harmadik temetésre készült el, tervezője a Hősök terét is jegyző Schickedanz Albert volt. Az Egy hely csapata Budapest 150. évfordulójára is megemlékezve látogatott el a Kerepesi úti temetőbe.

Az Egy hely csapata ezennel a Gellért-hegy gyomrában található két – egyenként 40 000 köbméter térfogatú – ivóvíztároló medencét látogatta meg. A mérnöki mestermű építésén párhuzamosan 200 ember vett részt, a medencéket egyenként 106 feszített betonoszlop tartja, a 10 méteres pillérek valóságos erdőt alkotnak a betonkolosszus belsejében.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

Budapest szívében, a Ferenciek tere egyik lakásának cselédszobájában rejtőzik a magyar pop-art egyik kulcsműve és a város egyik legérdekesebb zuga. A lakásban marxista szemináriumok következménye lett a jól ismert kollektív alkotás, azaz egy falkép, amelyet minden szombat este tovább színeztek a tagok, míg a figurákat, kontúrokat Kemény György grafikus és plakáttervező készítette el.

Az egykori prépostsági templom és épületegyüttese az egyik legérdekesebb középkori emlékünk, mely nem mellesleg a magyar műemlékvédelem történetének is kulcsmunkája: itt döntöttek először arról, hogy nem bontanak el egy barokk kapuzatot a középkori formák helyreállítása érdekében. A legújabb felújítást az Egy hely csapata tekintette meg.

Folytatódik a különleges műemlékekkel foglalkozó, Rejtett Kincsek videósorozat, melynek új részében a Felső-Bodrogköz egyik legjelentősebb középkori eredetű épületével ismerkedhetünk meg, a bodrogszentesi református templommal.

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Ha valaki a Népszigetre tart, vagy onnan mondjuk átszelné az utat a Római-part felé, annak biztos ismerős lehet az Újpesti vasúti híd is. Kalandos történetét Torma Tamás ismerteti velünk az Egy hely legújabb részében. 

Az első felparcellázott üdülősziget, amelyet 90 évvel ezelőtt, 1932-ben osztottak telkekre. Sajátos építészeti karakterét a vasbeton lábakon álló nyaralók adják, melyeket neves építészek terveztek. Az Egy hely videósorozatának mai részéből közelebbről megismerhetjük például Kozma Lajos nyaralóját is, valamint az is kiderül, honnan kapta a nevét a sziget. 

A Bodrogköz egyik legérdekesebb középkori épülete, amelyet több legenda is övez - például, hogy tündérek építették éjszakákon át. Az Egy hely stábja ezúttal Karcsára látogat, ahol a különleges felépítésű – rotundából és a hozzáépített főhajóból – álló templomot járja körbe.

Hogy lett Epreskert az Epreskert? Az egykori elvadult eperfaliget területét az 1880-as években kapta meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje az államtól, hogy művésztanárai műtermeket építhessenek itt. Az Egy hely mai részéből az is kiderül, milyen szerepe volt például Stróbl Alajosnak a helyszín felvirágoztatásában, és miért kellett Jókai Mórnak elköltöznie az egyik itteni műteremvillából.

Tornaszentandrás festői kis falu a szlovák határ közelében. Leghíresebb látnivalója 12. századi temploma, mely Magyarországon szokatlan kettős szentélyének köszönhetően igazán különleges. Az Egy hely mai részében ezzel az izgalmas épülettel ismerkedhetünk meg.