Épülettervek/Tervpályázat

A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

1/11

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
?>
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
1/11

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

2023.12.22. 09:43

Projektinfó

Magyar Építészeti Központ és Múzeum Tervpályázat 2023 – megvételt nyert pályamű

Tervezés éve:
2023

Stáblista

Építészet: Vikár és Lukács Építész Stúdió
Bencsik Tamás, 
Böröndy Júlia,
Burányi Fanni,
Csatai Döme,
Dvorzsák Jessica,
Gyetvai Zsuzsanna,
Lukács István,
Mangel János,
Marinkás Anikó,
Vikár András

Statika: 
Madaras Koppány

Tájépítészet: Urban Concept
Király-Salgó Borbála,
Gulyás-Csík Nóra

Látványtervezés: AXION visual

Múzeumi konzulens: 
Cselovszki Zoltán

 

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Folytatjuk a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatának 2. fordulójára kidolgozott tervek bemutatását. A Vikár és Lukács Építész Stúdió pályaműve a múzeumi funkció közösségi vonatkozását hangsúlyozza, mely koncepciót a Bíráló Bizottság megvétellel honorált.

„Mert színes, beszédes és kifejező nyelve van a néma kőnek, a művészi formáknak, az építészet alkotásainak."
Lechner Ödön

Egy kerület, egy városrész lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő a közösségi élmény. Tervezési alapgondolatunk ennek a közösségi élménynek teret adni, a tervezett Magyar Építészeti Központ és Múzeum hatókörét, hatását kiterjesztve megteremteni a kulturális közösségi élmény lehetőségét, nemcsak a közvetlen környezet, hanem a tágabb értelemben vett, kulturálisan összekapcsolt közösség, közösségek számára. Célunk az építészeti eszközök közcélú felhasználásával megvalósuló, sok rétegű közönség számára (fel)használható értéket létrehozni.

A tervezési feladat épületet tervezni az „építészetnek" - nagy kihívás. Az egyik tervezési alapgondolatunk az Építészeti Múzeum funkcióját kiterjeszteni az építészetnek, kultúrának, a társművészeteknek helyet adó intézmények „meghívásával", vendégül látásával, befogadásával. A jelenleg meglévő különböző építészeti platformok működnek, és/de limitáltak - mind számában, mind befogadóképességében (Fuga, MÉK, Nemzeti Szalon). A konferenciáknak, nemzetközi rendezvényeknek egyre növekvő kapacitási igényei vannak. A co-working igények a Covid óta nagyot nőttek. A szűkebb-tágabb környezetben, a Városligeti fasoron végig húzódó kulturális funkciók közelsége, az utca túloldalán megbúvó Ráth György-villa közvetlen szomszédsága sok lehetőséget teremt a fent leírt szellemű kulturális kapcsok összefonódására a területen. A művészeti egyetemeknek különféle kihelyezett programjai színesítik a fenti sort. (Epreskert, BME kihelyezett előadásai, Ybl bál stb.) Az intézménynek, épületeinek és tereinek ezen funkciók, kapcsolatok, szolgálására, kiszolgálására és tágabb értelemben véve a közösség építés számára kell alkalmassá válni.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
11/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

Az egykori BM kórház területe kiváló adottságú helyszín a VII. kerületben, ami jelenlegi zártsága miatt elérhetetlen a közösség számára. A VII. kerület zöldfelületi ellátottsága kiugróan alacsony, 1m2/fő, ennek a zöldfelületnek a nagy részét zártabb magánkertek adják, amelyeknek kondicionáló hatása jelentős, de közösségi funkciójuk nincs. A közeli Városligeten kívül tágas közparkok, közterek viszont hiányoznak a városszövetből, a kevés meglévő ezért rendkívül népszerű.

Másik fő alapgondolatunk ennek megfelelően a terület parkosítása és összekapcsolása a meglévő zöldfelületi elemekkel, a múzeum megközelítésének, ellátásának biztosítása mellett. A legfontosabb lépés tehát a terület megnyitása a közösség számára. Egy közterületi aktivitásokban gazdag, hosszabb távú időtöltésre, találkozásra is alkalmas védett közpark kialakítása a cél, annak épületek közötti, jól meghatározott külső tereivel és a hozzájuk kapcsolódó belső terekkel, térsorokkal. A tervezett beépítés alapgondolatainknak megfelelően, a tervezett intézmény meghatározó kulturális közösségi központtá válik, vélhetően jelentős látogatóforgalmat bevonzva a parkba. A Városligeti fasorról, a Bajza utcáról azonos hangsúllyal megközelíthető. A tervezett tájépítészeti kialakítás célja, hogy egyrészt bevonja a látogatót a felhasználói élménybe, megállítja, leülésre, maradásra csábítja, másrészt kellő teret adjon az intenzívebb közösségi programok, rendezvények, koncertek, előadások számára, illetve a játékra, a játékos tanulásra.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
1/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

TERÜLETKIALAKÍTÁS, ELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Egy múzeum kiállítóterei rendszerint zárt dobozban kapnak helyet, számukra irreleváns a szomszédos épületek pozíciója, mérete, így belső világukat, magát a kiállítást semmilyen módon nem befolyásolják. Ezen terek ideális helyét hagyományos eszközökkel nehéz meghatározni. Beépítésünk létjogosultságát ezért indirekt módon bizonyítjuk. Az építendő kiállítódobozok az udvarban térelhatároló elemként működnek, az általuk és a meglévő épületek által közrefogott udvarok, inverz terek válnak hangsúlyossá. Ezen udvarok arányainak és kapcsolódásainak megformálásával kialakul egy kültéri kiállító térsor, amely önmagában is, mint építészeti produktum megállja a helyét, létrejön a jövő lehetséges múzeumtere, a „köztes múzeumtér" fogalma. Ezen udvarok segédhatáraként, de az inverz térsor számára holttérként viselkedő helyeken épülnének meg a zárt kiállító és rendezvény terek, melyek léptékükben igazodnak a környék villás karakteréhez.

KAPCSOLÓDÁS A VÁROSI SZÖVETHEZ

Fontos alapgondolatunk, hogy a tervezési területünk egy „kulturális tengely" mentén helyezkedik el. A tengely vonala a Deák tértől a Király utcán át a Városligeti fasorba torkolló, egészen a Városligetig húzódó „utcatengely", az Andrássy úttal párhuzamosan fut. Ennek mentén nagyszámú kulturális intézmény található, és dinamikusan változó városi szövet jellemzi egészen Városligetig: A Király utca zsibongó belvárosi környezete átvált a szigorúbb beépítésű „Chicago" negyedbe, majd elérünk a Városligeti fasor villa-jellegű beépítéséhez.

A tervezési területet környező telkeken meglévő épületek beépítésére, léptékére és megjelenésére reagálva az új épületünk elhelyezésénél a meglévő Városligeti fasor különleges villa-jellegű szövetét szerettük volna megidézni. A Lövölde tértől a Néprajzi múzeumig a Városligeti fasor kétoldalán a villajellegű beépítés dominál. A tervezési terület közvetlen szomszédságában található a Walter Rózsi-villa, vele szemben található a Ráth György-villa, tovább haladva a fasoron a Székács-villa, az Ádám-villa, a Kőrössy-villa. Épületünk léptékében ezekhez az épületekhez igazodik. A villák mögött a fasor mindkét oldalán a villajelleget védő-erősítő ligetek jelennek meg a fasorral párhuzamosan futó tengelyen, melyet a beépítésünk folytatni kíván. A Városliget változatos beépítési jellegét megidézve kapcsolódunk a városi szövethez.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
5/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

AZ EGYES ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE, KAPCSOLÓDÁSA EGYMÁSHOZ

Az új épületünk elhelyezésénél a városi szövethez való illeszkedésen felül az egyértelmű megközelítés volt a legfőbb szempontunk. A Városligeti fasorról nyílik a reprezentatív főbejáratunk a Grünwald és a Herczel épületek között, míg a Bajza utca felől – a Grünwald épület hátsó oldalán- lehet beszivárogni az új épület fogadó előcsarnokába. Mind a Bajza utca felől, és mind a Városligeti fasor felől egyértelmű tájépítészeti és interaktív épített elemek hívnak, és vezetnek be az új épület előtereibe. Az előcsarnok fűzi össze az új épület múzeumi funkcióinak villa léptékű tereit, melyet négy fő területegységre bontottunk: Lechner-rendezvényház, Ybl-kiállítóház épület, Kós-Kávéház és Hild-műhelycsarnok (Space box). Ez az előcsarnok koncepciónk szerint egy időjárástól, kiállítástól, évszaktól, rendezvénytől függően változó képet mutat. Akár teljesen nyitott lehet, akár zárt dobozként is funkcionálhat.

Az új épületet a Városligeti fasortól tudatosan visszahúzva helyeztük el, a Grünwald és a Herczel közt kialakult udvar közé múzeumi funkciót nem helyeztünk, a két épület képezi a bejárati „kapunkat". Új épületünk a Herczel épülettel közvetlen kapcsolatban van egy földszinti átkötő üvegfolyosó mentén, a földszint alatt a három épületet összekötöttük.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
7/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

A TERÜLET KÖRNYEZETALAKÍTÁSA

Az új épület építészeti elrendezésénél a villa léptékű (meglévő városi szövethez igazodó) elrendezést szerettük volna hangsúlyozni, ezért amennyire a múzeumtechnológia engedte, szétszedtük négy darab villa arányú tömbre a funkciókat. Ennek eredményképpen jött létre a Lechner-rendezvényház, az Ybl-kiállítóház, a Kós-kávéház és a Hild-műhelycsarnok (Space box). Az előcsarnok egyszintes tömege fogja össze ezeket a tömböket.

Alapkoncepciónk fontos eleme a tervezési terület megnyitása a közösség számára. Ennek megfelelően átlátható, átjárható áramló tereket, zöldeket és interaktív térkapcsolatokat fűztünk föl a tervezési terület teljes egészére. A tájépítészet, a zöldfelület átszővi a telket. Tervünk szerint az épületünk villa léptéke, a tájépítészet vonalvezetése és elemei (zöldfelületek, vizek, épített interaktív elemek) egy közparkot idéznek. Az előcsarnok ennek megfelelően csupán egy „átmeneti tér", amely egy időjárástól, kiállítástól, évszaktól, rendezvénytől stb. függően változó képet mutat. Akár zárt dobozként, akár fedett-nyitott funkcióként is működhet, így a tájépítészet is „átfolyik" a terein, elmosva ezzel az épület és a zöldek határait, átriumokkal gazdagítva átértelmezi a „kint" és a „bent" fogalmát.

Erre a koncepcióra ráerősítve emeltük föl a nagyobb kiállítótér és rendezvénytér funkcióit, ezáltal a múzeumi és közfunkciók elkülönülnek egymástól, és a rendezvénytérnek is kialakul egy privát tetőterasza, mely egyértelműen leválik közönségforgalom útvonalairól.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
2/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE, MIKROARCHITEKTURÁLIS ELEMEI

Célunk egy olyan természeti környezethez hasonlító kert létrehozása, mely a funkcióknak megfelelve egy mindenki számára nyitott a megpihenésre, megállásra alkalmas hely lehessen a városi szövetben. A szabadtereket a vonalak íves, lendületes formavilága jellemzi, mely az épület üveg homlokzatain áthaladva elmossa a kint és bent határát, ráerősítve ezzel az épület villa léptékére. Ez által az ide látogatókat már a múzeumba való belépés előtt is betekintést nyerhetnek a kiállított alkotások világába.

A burkolatok és zöldfelületek kialakítása a tervezési terület központi épülete felé irányítja a kertbe érkezőket. Az új múzeumépület a telek súlypontjában kapott helyett. Ezáltal a kert a korábbi Városligeti fasor felöli megnyitás mellett egy vele egyenrangú bejárati irányt, teret nyit meg a Bajza utca felől. E két tengely kezdőpontjában „előszobák" alakulnak ki, melyeket zöldfelületi elemek tagolnak, megszakítva ezzel a burkolt felületek monotonitását. A tervezési terület központi részén kapott helyet a reprezentatív fogadótér, itt a burkolatban úszó zöld szigetek mellett megjelenik a burkolati hierarchia, mely kijelöli a haladás és a megállás tereit.

Áthaladva az épületen – a tervezési terület déli, délkeleti részén – megváltoznak az arányok, a burkolt felületek keskeny sétaúttá szűkülnek, a hangsúly a természeti elemek felé tolódik el, egy városi sétára invitálva az ide érkezőket. A hullámzó vonalak befolyva a múzeumépület fölszinti, közös használatú részeire beltéri zöldfelületi elemeket, tereket jelölnek ki. Újra kilépve a kertbe kapják vissza az eredeti funkciójukat. Erre a sétaútra felfűzve jelennek meg különböző kültéri alkotások, egy előadó tér és egy nagy egybefüggő zöldfelület a nagyméretű kültéri installációk számára, valamint a sétaút délkeleti nyúlványában helyet kapott egy játszótér, mely hétköznap a közeli óvoda számára lehetőséget adna a szabadtéri játékra. A Bajza utca felől álló Walter Rózsi-villa kertjét koncepciónk megőrzi, integrálja azt a sétaút elmei közé, lehetőséget adva ezzel arra, hogy itt is kialakuljon egy „gyújtópont".

Az alapállásunk egy természetközeli, biodiverz növényalkalmazású kert létrehozása, előtérbe helyezve a honos növényeket és azok kertészeti változatait, valamint a lehető legtöbb meglévő fa megőrzése, azok a koncepció szerves részévé tétele. Célunk, az új múzeumépület a növényi állománnyal való kiemelése mindemellett a biodiverz, nagy egybefüggő ágyások a sokszínű növényalkalmazásnak köszönhetően egy önmagában is dinamikus tájépítészeti motívumként jelennek meg. Ezzel érdekes rálátásokat teremtve a különböző kertrészek mikroarhitektúrái, illetve a kint-bent játéka között.

 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán
8/11
 A Vikár és Lukács Építész Stúdió terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS, ANYAGHASZNÁLAT, MŰSZAKI IGÉNYSZINT MEGFOGALMAZÁSA

A feszesen szerkesztett, tiszta struktúra alkalmazkodik a terület történeti hagyományainak tiszta rendszeréhez. A tömegek elhelyezése és egymáshoz viszonyított helyzete önmagában megfelelő tagolást ad, így az egyes homlokzatok kialakításánál nincs szükség és indok a felületek túlzott mértékű elaprózására, nagyon kirívó megoldások alkalmazására. Ennek mentén nagyobb üvegfelületek és nagytáblás kerámia burkolatok kombinációját, kortárs rendszerét alkalmazzuk az épületeken. Az új épületen a tetők átforduló kerámia burkolatát egy ferde síkkal elmetszettük, és a tetején levő bevilágító felé perforáltuk a felületét.

Az egyedi megjelenést a koncepcióból származó megnyitott földszinti terek és -a múzeumi funkciók első emeltre való felhelyezése révén- a zárt emeleti terek adják. Ezen emeleti funkciók természetes megvilágítása a markánsabb bevilágítók mentén biztosított. Az épület jellegzetes tetőformája idézi a manzárdtető jellegét, egy modern építészeti nyelven megfogalmazva és a négy tömb legfőbb emeleti funkciójának a súlypontját kihangsúlyozva. A tetőkön külső oldali mozgatható árnyékoló zsaluzia tervezett a kiállítások igényeinek megfelelően.

A beépítés így egységes arculatot kap, és tartós, természetes minőséget tükröző képet közvetít. A Herczel épület manzárd tetejét az eredeti terveknek megfelelően visszaépítettük, hódfarkú cserépfedéssel. Az új épületen is megjelenő felülvilágítóval láttuk el a kétszintes kiállítótereket. A kevésbé meredek tetőrészeken korcolt fémlemez fedés készül.

Vikár és Lukács Építész Stúdió

Vélemények (1)
Malvin
2023.12.23.
16:10

Az összes közül ez szervül a legjobban és térszervezésben is ez a legizgalmasabb. A lépcsőháza meg egészen briliáns. Meg kéne fontolni a megépítését.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.