Gyulai Várfürdő fejlesztése

 

 

 

A fenti célok elérését a következőkben látjuk megvalósíthatónak:

 

A kijelölt tervezési terület vizsgálatakor egyértelmű volt számunkra, hogy az új fürdőépület főbejárati frontját hatásos lenne teljes hosszában megnyitni a várárkon át egészen a Vár déli homlokzatáig kifutó előtérre, azaz a dísztérre. A homlokfal megnyitásának lehetőségét kiaknázva - a jelenlegi főépület pillérvázas szerkezetét és metszeti rendjét tanulmányozva -, új belső kialakítást terveztünk az öt blokkból álló öltözőzónának, melyek különálló belső tömbökre bontva vezetnek át a fürdő-komplexum központi közlekedőtengelyére, majd a csarnokterű pihenőbe. E belső elrendezés teljes mértékig igazodik a meglévő építmény eredeti szerkezeti rendjéhez, s átláthatóságával, áttörtségével a belső tér minden pontjából képes hatáskörébe vonni tágabb környezetét. Az un. „fehér oldal”-on kialakított vendégfolyosó, mint az épület fő verőere, teljes hosszban átszelve a földszinti alaprajzot, eredeti tengelyvonalon fut tovább az érintetlenül maradó gyógyászati tömbbe, melynek végén kialakított pihenőtérhez csatlakozik az Erkel Szállóból jelenleg is átkötő, zárt folyosó. A hidroterápia és iszaposztály közösségi tereit átriumos kialakítású díszkerttel gazdagítottuk.

Az eredeti beépítési kontúrra merőlegesen, a Kastélyparkra kifordítva helyeztük el a családi élményfürdő transzparens tömegét, melynek főbejárata szintén a központi pihenőtérből nyílik. Az élményfürdő telepítésekor ügyeltünk arra, hogy a termál-kutaktól előírt védőtávolságot bővítményünkkel ne háborgassuk. Az újkeletű fürdőépület a kert síkjában kifeszített víztükrével, üveg homlokfalaival, a meglévő külső gyógymedencékhez kapcsolódó kiúszójával, teljes mértékig a park része kíván lenni.

A hossztengelyre fűzött függőleges tengely mentén jutunk az emeletre, ahol a földszinten ismertetett szerkesztési rend megismétlődik. A szerelt technológiával tervezett, könnyűszerkezetes építmény a teljes transzparencia jegyében született. Az emeleten is a központi folyosóra fűztük fel a funkciók sorát, melyek közül a szaunavilág, szépségcentrum, tornaterem és a bár kerültek a főépület fölé, míg a masszázs, elektroterápia, a külső feljárattal rendelkező irodablokk és a balneológiai kutató laboratórium a gyógyászati tömbön kapott helyet. Az élményfürdő galériás belső terével csatlakozik a felső szinten elhelyezett funkció-csoporthoz. A tagolt tömeg mentén futó hosszfolyosó a Lovarda általunk kiegészített galériájára fut tovább, megteremtve ezzel a kiíró által kért közvetlen térkapcsolatot a helyszínrajzilag körbejárhatóvá tett műemléki épület és az új tömb között. A strand főbejáratát a központi épület mentén határoztuk meg, a Lovarda és a Várfürdő tömbje által közrezárt útvonalon. A nyári pénztárakat a főépület nyugati homlokfala mentén helyeztük el, a beléptetőrendszer a Lovardába vezető híd tengelyvonalába került. Ősztől tavaszig, a strand bezárását követően, a híd alatt, a bejárati üvegfalak között nyílik meg a földszinten a téli átkötő folyosó a fedett gyógymedencékhez.

 

 

 

 

 

 

A fürdő-komplexum szerkesztését, anyaghasználatát egy átfogó, egységes elv mentén határoztuk meg. Az épületnek, minden előzetes építési periódus széthúzó ereje ellenére, határozott és egységes építészeti arculattal, valamint korszerű, a helyhez és a különleges tartalomhoz illő architectonikus világgal kell rendelkeznie. Kiemelkedően fontos elvárás, hogy nagy kiterjedése ellenére organikusan illeszkedjen a Kastélypark természetvédelem alatt álló növénykertjébe. A szerkezeti rasztert az alkalmazkodás jegyében a meglévő, pillérvázas Főépület és a Gyógyászati tömb hálója adta, míg az anyaghasználatot a környezetünkben lévő dús növényzet és az utólagos emeletráépítés szerelt jellegű építéstechnológiája határozta meg. A teljes bővítmény favázas szerkezettel készül, melynek térelhatároló elemeit strukturált, hőszigetelő üvegezéssel terveztük.  A tárcsaként működő födémszerkezetet fa rácsostartók hálója alkotja, melyek közeibe a talajról és a tetőkertről futtatott növényzetet telepítünk. Az egy méter vastag, nyírt növényzet biztosítja a benapozás elleni védelmet. A vázszerkezet túlfut az épület kontúrján, s kertészeti elemmé válva napvédő oszlopcsarnokként keretezi az átriumos napozóudvarral gazdagított tömböt. Ezen árnyékoló keret védi a kiúszón át megközelíthető külső gyógymedencéket is, bevonva őket a nagy struktúra kiterjesztett egységébe. A faszerkezetre futtatott növényzetet örökzöldek és lombhullatók vegyesen alkotják, mely természetes árnyékoló nyáron jobban, míg télen kevésbé nyeli el a nap melegét. A parkkal kialakított intenzív kapcsolat folyamatos átmenetet biztosít külső és belső tér között, ami esetünkben a tervezési koncepció egyik alappillére. A tervezett átfogó, egységes építészeti rendszer, határozott világa révén képes elmosni az előző építési periódusok dezorganizált világát, megnyílni környezetére, s kontaktust teremteni a város parkban úszó központjával.

Minden funkciót a keretes tömbben helyeztünk el. Így tudtuk biztosítani a műemlék Lovarda teljes felszabadítását. A középtávon megtartandó Favázas épület és a Kupolacsarnok funkcionálisan nem kötődik a komplexumhoz. Jelenlegi közlekedési rendjüket a Lovarda kapcsolódása révén megőriztük. Üzemeltetési és beruházói hatáskör középtávú sorsuk. Meggyőződésünk, hogy hosszútávon a két épület lebontása szükségszerűvé válik egy áttekinthető, nemes világ megteremtése érdekében.

részlet a műleírásból