10+1 – Sugár Péter DLA

"...beszélhetünk a kultúra válságáról, de az építészet válságáról nem, mert az az ember alaptevékenysége és mint ilyen, nem lehet soha válságban." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Sugár Péterrel, a RADIUS B+S Ybl- és Pro Architectura díjas vezető tervezőjével készítettünk interjút. 

Sugár Péter tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd az ÉTE - MÉSZ Mesteriskola VIII. ciklusában folytatta. Szakmai tapasztalatára az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) Varga Levente műtermében, majd a Magasépítési Tervező Vállalatnál (MATERV) Reimholz Péter műtermében tett szert. Negyedmagával megalapította a RADIUS Építészműtermet, 2000 óta az abból kinövő saját irodáját, a RADIUS B+S-t vezeti. Az Ybl- és Pro Architectura díjas építész olyan munkákat jegyez, mint a villányi Sauska borászat, a tolcsvai OREMUS szőlő- és borfeldolgozó épülete, a balatonfüredi Zsinagóga kulturális célú hasznosítása, a Graphisoft Park fogadóépülete, a Lánchíd Design Hotel, a Dohány utcai emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely. Munkásságát elismerték többet között ICOMOS díjjal, két alkalommal Budapest Építészeti Nívódíjjal, valamint szerepelt a The European Hotel Design Awards kitüntetettjei között is. A BME Építészmérnöki Karán közel 30 éve tanít: 1982-től óraadó tanárként, 2002-től tanársegédként, majd adjunktusként, 2010-től docensként, 2016-tól habilitált docensként, 2018-tól egyetemi tanárként. Nevéhez számos kiállítás, publikáció mellett számottevő szakmai közéleti tevékenység kapcsolódik: jelenleg a Budapest Építészeti Nívódíj Bizottságának tagja, illetve a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

IDENTITÁS, KONTEXTUS, ORNAMENTIKA.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?

Többféle szempont alapján tudnék felsorolni épületeket. Az egyik számomra nagyon fontos alkotó Álvaro Siza, akinek személyesen is láthattam több épületét. Folyóiratokban és fotókon számomra megfejthetetlen, értelmezhetetlen volt sok részlet, megoldás. A valóságban megtapasztalhattam, hogy nála mindennek van oka és értelme. De Portugália amúgy is alapélmény számomra. 

Még két, az utóbbi években tett utazás élményét említeném. Az egyik során egymás után láttam Mies van der Rohe Tugendhat-házát, Loos Müller-házát és Plečnik Urunk Legszentebb Szíve templomát. Mindhárom épület egy időben, 1930-ban épült. Az első valami teljesen új világ kezdetét mutatja hihetetlen erővel és frissességgel, a második egy korszak, szemlélet végét foglalja össze nagyon líraian, a harmadik pedig kortól és stílustól függetlenül mutatja fel az architektúra lényegét. 

Végül egy isztambuli élményemet osztom meg: a Hagia Sophia megtekintését. Hatvan éves elmúltam, amikor láthattam, és azt gondolom, hogy ezzel kellett volna kezdenem. Minden építésznek – lehetőleg a tanulmányai során – látnia és tapasztalnia kell ezt a teret. 

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül? 

Kicsit olyan a kérdés, mintha egy nemzeti konzultáció lenne az építészet témakörében, de ha már, akkor legyen: ember – esztétika; éspedig azért, mert a funkció magától értetődő, nincs mit beszélni róla: egy háznak működnie és szolgálnia kell a használóját, az embert. Az esztétikum pedig az, ami miatt egyáltalán ez a kérdés fel lett téve.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Tolcsva, az Oremus cég borászata, mert ez volt az első nagyobb épületem, és mert összefoglalta azt, amit az építészetről akkor gondoltam; a Graphisoft Fogadóépülete a másik, mert összefoglalja azt, amit az építészetről mostanában gondolok.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Ilyen például Az év konzulense díj, mert hallgatói szavazatok alapján kaptam. A tervezési vonalon pedig az, ha a korábbi megrendelőim megint engem keresnek meg a megépült, vagy egy új házzal kapcsolatban.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

A térszervezés mintázatai, összefüggésben az ornamentikával. Számomra ez az építészetnek egy olyan tematikája, amely a kezdetektől fogva, kortól és stílusoktól függetlenül jelen van az építészetben, folyamatosan működő vonulata mentén az építészet alapkérdései felfejthetők és megmagyarázhatók. 

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Az előbbi téma elméleti kifejtése, ábrákkal gazdagon illusztrálva, oktatási anyagként. Jelenleg két kisebb léptékű épület tervein dolgozom: egy borászathoz tartozó traktorszín és gépműhelyén, illetve egy budapesti kis irodaház-bemutatóterem tervein. Az egyik „realista" épület, hagyományos szerkesztéssel és építészeti fordulatokkal, a másik „absztrakt" épület, ehhez való építészeti eszköztárral. (A „realista" és az „absztrakt" kifejezéseket Reimholz Pétertől kölcsönözve).

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Az építészeknek azt üzenem, amit Mario Botta mondott a 70-es évek végén, amikor az építészet válságával kapcsolatban kérdezték: beszélhetünk a kultúra válságáról, de az építészet válságáról nem, mert az az ember alaptevékenysége és mint ilyen, nem lehet soha válságban.

Hova utaznál el legközelebb? 

Szeretném élőben látni Sigurd Lewerentz, Le Corbusier (La Tourette), Louis Kahn és Marcel Breuer épületeit.

Egy könyv, film, sorozat, zene, amit mindenkinek ajánlanál? 

Film: sok van, de egyelőre maradjunk Tarkovszkijnál. Nem könnyű egy nyelvet beszélnem azokkal, akik nem ismerik és nem szeretik. Könyv: az utóbbi időből Péterfy Gergely Kitömött barbárja és Grecsó Krisztián Vera c. könyve. Zene: Bach, Beethoven, Mozart, Bartók, Britten, Sosztakovits, Pendereczky, Eötvös. Weather Report, Chick Corea, ELP, Jethro Tull, népzene, világzene.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Vincze Lászlóval. 

Szerk.: Sütöri Laura