A Budapart első fecskéi – BRA és BRC

A Budapart beruházás Budapest 2020-as években megvalósuló egyik legnagyobb szabású lakó- és irodaházi fejlesztése. Az első két lakóépület – BRA és BRC épületek, összesen 260 lakás – tervezését 2016-ban nyerte el a Vikár és Lukács Építész Stúdió egy meghívásos tervpályázaton.

A pályázaton elmondásuk szerint azért indultak szívesen, mert a beruházó a terület beépítését – egyedülálló módon – egy változó magasságú tömegekből szerkesztett, a terület egységes arculatát előrevetítő városrendezési koncepcióval határozta meg – a mestertervet a dán ADEPT építésziroda készítette. A beruházói szándék a szabályozási terv elkészítésénél nem a maximális és egyenmagasságú beépítést célozta, hanem a területre tervezett igényszint ütemezetten eladható mennyiségeiből indult ki és teremtett ahhoz optimalizált környezetet, ami hatalmas mozgásteret adott a tervezőknek a szokásos ’mindent bele’ elvekhez képest.

2/20
BudaPart BRA és BRC épületek – Vikár és Lukács Építész Iroda – fotó: Bujnovszky Tamás

Azt, hogy az így létrejövő változatos beépítés lehetősége milyen mértékig a beruházó és milyen mértékig a dán városrendezők érdeme, nehéz meghatározni, de erre is nyilván igaz, amit a Vikár András és Lukács István által vezetett építésziroda mindig is vallott: a végeredmény mindig a beruházó és a tervező közös produkciója, dicsősége vagy szégyene, esetleg egyik sem.  Az iroda dán kötődése talán ismert, így az első két lakóépület tervezésére jelentkező harmadik résztvevőként különösen gyorsan tudtak reagálni, rezonálni a programra. Terveiket a legjobb benapozás, a megfelelő légtérarányok megtalálása és a kilátás optimalizálása határozta meg amellett, hogy fontos szándékuk volt az épületek közötti közterek izgalmas, változó átlátásokat biztosító városi szövetének létrehozása is. Az épületek programjában változatos lakásmix és az átlagosnál nagyobb (2,85 és 3,00 m) belmagasság szerepelt, igényes terekkel, anyaghasználattal.

A BRC épület tömege két különböző magasságú, egy F+6 és egy F+14 szintes toronyra és az őket összekötő F+3 szintes szárnyra tagolódik. Tekintettel arra, hogy ez az épület közvetlenül az öböl partján, kiemelt pozícióban áll, a lakások átlag alapterülete és a felhasznált anyagok minősége az alapként egyébként meghatározott igényszintet is meghaladta. Homlokzatát a változó szélességű és mélységű körbefutó teraszsávok és az azok külső élén kialakított korlátokból és (a felsőbb szinteken) rájuk helyezett, összehajtható elemekből álló üveg hártya határozza meg. Az épületek homlokzata szálcement burkolatos, aminek a terrakotta színe fontos része a megjelenésnek.

3/20
BudaPart BRA és BRC épületek – Vikár és Lukács Építész Iroda – fotó: Bujnovszky Tamás

A BRA épület a BRC épület mögött áll, alaptömege a parkolókat rejtő, földszintes alaptömegre emelt, belső kert köré szerkesztett szalag, aminek a három ponton történő átvágásával jött létre a négy változó magasságú lakótornya (F+5 és F+8 között). Az átvágások helyét és a tömegek magasságát a kilátási irányok maximalizálása, az udvari légtérarányok optimalizálása határozta meg, ami alapvetően felértékelte a belső fekvésű lakásokat.

A homlokzati anyaghasználatnál itt alacsonyabb árkategóriában kellett gondolkozniuk a tervezőknek, ezért kísérletet tettek a kézműves vakolat nagyvárosi átiratának létrehozására, aminek következtében a durvább struktúrájú alapfelületeket simább, vízszintes sávokkal bontották meg.

Mindkét épületnél fontos elv volt az egyes tömegelemek finom összekötése, illetve elválasztása a tervezett anyagokkal és színtónusokkal. A földszinti térburkolati, zöldfelületi és homlokzati signage elemek az egész területen elvárt arculat alapelemeivé váltak.

17/20
BudaPart BRA és BRC épületek – Vikár és Lukács Építész Iroda – fotó: Bujnovszky Tamás

A tervezés során az épületek és a környezet megtervezésénél is érvényesültek az építészeken az elsők előnyei és hátrányai, hiszen részt vehettek egy városléptékű beruházás építészeti és arculati, hangulati megfogalmazásában – talán akadt olyan elem is, amit már az utánuk következő tervezők nem engedhettek meg maguknak – ugyanakkor az elsők úttörő munkájának többlete és felelőssége is rájuk hárult, amit elmondásuk szerint nem bántak meg. Azt remélik, hogy a folytatásban a beruházóval, kivitelezővel közösen elért építészeti színvonal tartósan fenntartható.

Szerk.: Hulesch Máté