Rekord látogatószámmal zárult a Velencei Építészeti Biennálé
Bár néhány állandó pavilonnal rendelkező ország, így Ausztrália, Csehország, Szlovákia és Venezuela a pandémia miatt távol maradt, a kiállításon így is 60 ország vett részt. A Magyar Pavilon kiállítását a hazai közönség Budapesten is láthatja: a Ludwig Múzeumban december 9-én lesz a megnyitója.
November 21-én befejeződött a 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé, amelyet eredetileg 2020-ra terveztek, ám a pandémia miatt idénre halasztották. A nehézségek – utazási korlátozások és szigorú biztonsági követelmények – ellenére idén is folytatódott a tendencia, miszerint évről évre rekordot dönt a rendezvény látogatottsága. A több mint 6 hónapig tartó kiállítást idén 300 ezer látogató kereste fel, amely meghaladja a 2018-as kiállítás számát. Idén is jelentős – mintegy 32% – volt a fiatal (26 év alatti) látogatók aránya.
Roberto Cicutto, a Biennálé új elnöke a zárás alkalmából kiemelte, a rendezvény idei sikere mögött – túl a számokon – annak megértése áll, hogy "a kultúra nem egy járulékos eleme az emberek életminőségének, hanem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljességében megértsük azt, mi történt a világgal az elmúlt két évben (és nem csak akkor)".
Bár néhány állandó pavilonnal rendelkező ország (Ausztrália, Csehország, Szlovákia, Venezuela) a pandémia miatt távol maradt, a kiállításon így is 60 ország vett részt. Három ország – Grenada, Irak, Üzbegisztán – első alkalommal szerepeltek. A How will we live together? címet viselő központi kiállításra – melynek főkurátora Hashim Sarkis építész volt – 114 építész kapott meghívást.
A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat az Egyesült Arab Emirátusok Wetland projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb résztvevőnek járó díját pedig a raumlaborberlin (Németország) kapta. Életműdíjjal ismerték el a spanyol építész és teoretikus, Rafael Moneo munkásságát. Idén egy speciális „in memoriam" Arany Oroszlánt is kiosztottak, melyet Lina Bo Bardi (1914-1992), a brazil modernizmus egyik legjelentősebb alakja kapta.
Hashim Sarkis főkurátor úgy értékelte, hogy „a globális bizonytalanság még erősebbé tette ezt a Biennálét, még aktuálisabbá és még sürgetőbbé tette a kérdést, némi iróniát is hozva magával: „Hogyan fogunk, együtt élni?". A pandémia éve nem csak veszteség, de nyereség is volt. A járvány időt adott nekünk, hogy elgondolkodjunk és együtt dolgozzunk".
A Magyar Pavilon kiállítása – melynek kurátora Kovács Dániel, kurátori team-jét pedig a Paradigma Ariadné építészei, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid alkotják – Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása címmel nemzetközi együtműködésben valósult meg: 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építésziroda adott újszerű választ. A kiállítás a főtémához kapcsolódva a 20. század második feléből származó épített örökségünk jelentésére, sorsára fókuszálva egy olyan globális problémát, a modern építészeti örökség politikai, társadalmi, de fenntarthatósági szempontból is izgalmas témáját dolgozta fel, amely a régiónkat különösen foglalkoztatja.
Az Othernity a Magyar Pavilon történetének első, széleskörű nemzetközi együttműködésen alapuló kiállítási projektje, amelyet 2019-ben egy budapesti nemzetközi workshop készített elő. Az egyes épületekhez kapcsolódó 2020-21-es felvezető budapesti programok után idén augusztusban a Curators Collective Midissage program részeként a Magyar Pavilonban két beszélgetésre került sor, melynek résztvevői a feltörekvő kelet-közép-európai építészirodák közötti, illetve a nemzeti pavilonok közöti együttműködés lehetőségeit vitatták meg.
„A visszhang és fogadtatás alapján úgy ítélem meg, hogy jól döntöttünk amikor ezt a projektet választottuk ki a velencei szereplésre. A kiállítás egyszerre mintaszerű kollaboratív gyakorlat, örökségvédelmi kutatás és kortársi reflexió, amely egy nemzetközileg is releváns kérdést helyezett a középpontba, és friss vizuális formanyelvvel párosult"– összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója.
A Biennálén idén a Lengyel Pavilon Trouble in Paradise projektjében is szerepeltek magyar kiállítók, az Olasz Pavilon „CITY X Venice" virtuális szekciójában pedig Bachman Gábor építész kapott meghívást.
A Magyar Pavilon kiállítását a hazai közönség Velence után Budapesten is láthatja, a Ludwig Múzeumban december 9-én lesz a kiállítás megnyitója, amely 2022. január 16-ig lesz látogatható.
Forrás: sajtóközlemény
A biennáléról az Építészfórum is tudósított, kapcsolódó cikkeinket itt gyűjtöttük össze.
16:50
Végre itthon is látható a magyar kiállítás, a Ludwig Múzeumban. A LAB (a bemutatott épületek terme) kiváló, egyrészt mert a 12 épület emblematikus, többnyire jó alkotás, másrészt mert az installációk szépek, érthetőek, érdekesek. A SHOWROOM, tehát a régiónkon belüli építészirodák reakciói viszont csalódást keltőek; két kivétellel (a Planetáriumra és az Alagút utcai magasházra reflektáló két műre gondolok), alig értékelhetők. A leglátványosabb darab, a Virág Csaba-féle hajdani teherelosztót parafrazáló fémalkotás egyenesen semmitmondó. A Showroom kudarca meglepetés. Sokan hiszünk abban, hogy a közép-keleti régió sorsa, lakóinak legújabbkori történelme eszmei, művészi közösséget is teremt, de legalábbis különleges nézőpontot szül, ami különbözik az európai trendektől. Ez a közkeletű feltételezés az Othernity kapcsán nem igazolódott be, miközben az ellenkezője sem. A reflektáló alkotások ui. többségükben jelentéktelenek. Ez kiállítás egyetlen baja – nem írok „hibát”, mert a kurátorok nem tehetnek róla. Ők jó szándékkal és méltó helyszínen, a legfontosabb nemzetközi építőművészeti fórum talán legszebb pavilonjában kísérelték meg a közös nevező felmutatását, egy fontos, és mindenhol aktuális probléma megoldása, tehát a félmúlt legjobb épületeinek megőrzése érdekében.