Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Álmos Gergely és Kun Tamás terve
A Fő tér parkja, a karakteres lakóépületek szinte már utópisztikusan - 1978-ig tervezett rendszerében - a mára már nyomasztóan terhelt közlekedési útvonalak között egy zöld szünet, nyugalmi pont szerepét hivatott betölteni. Bemutatjuk Álmos Gergely, Kun Tamás és munkatársaik megvételben részesült pályamunkáját.
Előzmények
A Fő tér, mint pihenő park a rendeltetését jelenleg csak részben elégíti ki. A mai, életmódból és szabadtéri ’eszköz kínálatból’ fakadóan is rétegeződött igények kiszolgálására nem képes. A művelődési ház jelen van, de léptéke elhanyagolható, szerepe jelen formában kérdéses. Az újpalotai telep építése óta - jellemzően a kezdeti munkásösszetétel kapcsán is - a tudományok, művészetek terjesztése helyett inkább a hétköznapi témákra - lakás, öltözködés, nevelés, étkezés - fókuszált. A művelődési központ nem épült meg, a szellemi identitásról nem gondoskodtak. Ezek a szerepek most megváltoznak, a központ hiánya – mint funkció, mint jelkép, akár mint építészeti ’jel’ - érezhető.
2011-ben előkészített ötletpályázat kapcsán kirajzolódtak az új irányok, városépítészeti kiindulási pontok, fontos összefüggések. Jelen tervezési feladat legfontosabb szempontja már az az építészeti és tájépítészeti artikuláció, mely képes Újpalota Főteréből igazi közösségi teret létrehozni, egy olyan teret, mely emblematikus központjává tud válni az itt élő közösségnek, továbbá jelképpé, fontos arculati elemmé az ide érkező vendégeknek.
Környezetrendezési koncepció
A megújuló térnek a mai nyelven kell párbeszédet nyitni az itt élőkkel, az itt áthaladókkal, a kikapcsolódni vágyókkal. Ezt a kapcsolatot az új Művelődési ház épülete nem sértheti, csak színesítheti. A funkcionáló ház egyrészről használóival és látogatóival kommunikál, de ugyanakkor hangsúlyos jelként, súlypontként jelenik meg a tér fás sűrűjében. Ez a park funkciót azonban nem gyengítheti. A ház pozíciója és megjelenése a fenti elvek teljesülése miatt is létfontosságú, a betöltött szerepeknek tisztán érthetőnek kell maradniuk. Programok, előadások, kiállítások idején az épület és közvetlen környezete életre kel, működik. Ugyanakkor a használaton kívüli időszakokban betöltendő, parkban álló „jelkép" üzenetnek is célba kell érnie.
A környezetrendezési koncepciónk lényege a rétegesség. A racionálisan de mennyiségileg helyenként nyomasztóan létrehozott lakótelep szabályait véleményünk szerint lazítani, hangulatát színesíteni kell. Ezt egy olyan rendezés képes oldani, melynél több felismerhető réteg rakódik egymásra, melyek egymással és a meglévő lakótelepi rendszerrel kapcsolatban vannak. A rétegesség előnye, hogy egyszerre tud teljesülni a meglévő rendszerhez való kötöttség, valamint az új könnyedebb, lazább szerkezetű igények.
Rétegek:
- Közlekedési útvonalak, melyek szigorúan figyelembe veszik a főbb irányokat, nagyobb szerkezeti egységekre tagolják a területet
- Új épületek, melyek új vertikális térfalat adnak, ezzel kijelölve újabb térszerkezeti egységeket
- Különböző felületek - zöld, rendezvény, víz, játszótér, szabadidő - melyek újabb mélységben tagolják, így megfelelő léptékbe helyezik az egységeket
- Másodlagos útvonalak, melyek egyfajta motívum és karakteradás mellett, funkcionális szerepet töltenek be az egységeken belül
Közlekedési rendszerek
A park területét a gyalogos forgalom szervezi, úgy kialakítva a fő közlekedő irányokat és szélességeket, hogy azok a kialakult rendszernek megfelelően (buszmegállók, főbb sétányok az épületek irányába) ne okozzon "elkerülő szakaszokat" vagy "torlódást".
Az épület gazdasági feltöltése a tervezési telken a Legénybíró utcából elérhetően valósul meg, továbbá a parkolók is itt kerültek kialakításra a telken belül, az épület melletti szakaszon. Így a gépjármű "dominancia" a lakóház irányába csillapítva jelenik meg. A Legénybíró utca viszont nem fordul a Fő tér irányába, ugyanis az épület és a panelépület közötti szakaszon már teljes szélességben gyalogos sétány található. Így a Legénybíró utca feltáró útként folytatódik délkeleti irányba, majd köt be a Zsókavár utcába.
Építészeti koncepció
Az építészeti karakter meghatározásánál fontosnak tartjuk, hogy az ne menjen szembe a meglévő struktúrákkal, valamint azok negatív vonzatait - mint a léptéktelenség, keménység, túlzott feszesség - ne erősítse. Egy olyan új karakterre van szükség, mely egyszerre hordozza a meglévő rendszer előnyeit és hoz könnyed megfogalmazásokat, azaz kettősség jellemzi.
Koncepciónk alapvetése, hogy a meglévő koordinátarendszert megtartjuk, de a ház funkcionálisan a Fő tér súlypontja felé is reagál, így a két struktúra találkozása izgalmas teresedéseket eredményez az épület körül, valamint megadja a komplex bejárati helyzeteket, mely egy ilyen léptékű épületnél jelentkezik.
Így négy fő feltárási pontja van az épületnek:
- Főbejárat
- Étterem bejárat
- Gazdasági bejárat
- Előadói/Személyzeti bejárat
Az épület felvállalja, hogy szembe megy az épített környezet feszes irányaival, és azokat tiszteletben tartva, a funkcionális működésre hangsúlyosabban reagáló formai válaszokat ad. Az épület tömege a fő tér irányába fordul, emelkedik, megjelölve ezzel a tömbből faragott, szabadon álló test fő homlokzatát.
Funkciók
A ház érthetően, saját, letisztult tömegével jelöl ki vagy szeparál belső és külső tereket. A földszinten a nagyobb közönségforgalmi terek és előterek, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló funkciók, raktárak kaptak helyet. Az emelet a térre néző galéria és kávézó, illetve a foglalkoztatók szintje. Itt található az emeleti panoráma belső közösségi udvar. A tér felé emelkedő tömeg északnyugati szakaszán, a második szinten találhatók az szeparált irodák. Az épület ötödik homlokzata a tetőfelület. A tetőlemez nem járható zöldtető, lemez alá "rejtett" gépészeti szellőző, hőcserélő, tároló és keringető berendezéseket fed el.
Szerkezetek
Az épület vasbeton pillérváz és falas rendszer keveréke. A nagyobb térlefedéseknél (pl. előcsarnok) vasbeton gerendarácsot használtunk, melynek középső zónája belsőépítészeti elemként is megjelenik, egyes mezői felülvilágítóként funkcionálnak. A tetőszerkezet enyhe hajlású vasbeton lemez, melyen nem járható extenzív zöldtető található.
Homlokzatképzés
A földszinten kialakuló négy fő bejárat színben élesen elkülönül egymástól, falaikon a bejárat típusának megfelelő infó, grafika jelenik meg.
Az emeleten körbe egy hártyaszerű pálcarendszer jelentkezik, melynek a szerepe:
- árnyékolás
- térelhatárolás (emeleti udvar)
- lakások ablakai felé homogén "hártya" létrehozása
- könnyedség, egység sugárzása
A homlokzatburkolat analógiái
1. könnyed textilanyag, szövőszálak
- homlokzatával könnyedséget sugároz a nehézkes paneltömbök között
- régen a kézműves foglalkozások (pl szövés) erős közösségi élményt jelentettek
2. pajta, csűr
- régen méretükből adódóan a pajták, csűrök voltak a tánc és nagyobb mulatságok közösségi helyszíne
- pajtahomlokzat könnyedsége, légiessége
Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés
Az energia kibocsátás szempontjából a kompakt épületformák a legkedvezőbbek. Ezeknek a legkisebb az elsődleges és másodlagos energiaigénye. Ezek csökkentésére a környezetükben található forrásokat kell a lehető legjobban kihasználniuk. Szükség van körültekintő tervezői hozzáállásra, átgondolt rendszerekre. Az optimalizált homlokzat egyszerre nyújthat védelmet a természeti elemek ellen, de ki is használja a légköri mozgásokat a megfelelő hőháztartás elérése érdekében.
A bevilágított közönségterek (pl. fogadócsarnok) esetén a napfényfelhasználás, innovatív üvegszerkezetek érezhetően csökkenthetik az épületegyüttes energia felhasználását. Ez pedig az épületet üzemeltetők számára 10-15%-os állandó kiadáscsökkenést eredményez. Az épület formája, statikus tulajdonságainak és a harmonizált innovatív gépészeti , lehetőleg passzív rendszerek sikeres ötvözésével a beruházási költségek szinten tarthatók, a fenntartási költségek csökkenthetők.
A nagyberuházások kapcsán, mint az Újpalota Főtér projekt is, törekedni kell a zöld ház minősítéssel rendelkező létesítmény megvalósítására. Ezek a rendszerek /pl. breeam, UK/ építészhez közeli szemléletű, környezettudatos építési felfogást tükröző összehasonlítás, mely tiszta képet ad a fenntarthatóság tekintetében. Messzebb mutatva környezetünk életképességét segítik nagy mértékben. Egy, most tervezés közeli beruházásnál ez nem nélkülözhető szempont. Ezek európa szerte jogszabályba foglalása az energia felhasználási direktívákhoz kötődően előkészítés alatt áll illetve részben meg is valósult. A legfontosabb szempontok a 'site planning, energy use, material use, indoor environmental quality, water management'. Ezek által akár településrészek minősége is megállapítható /pl. DGVB, Germany/. A felsorolt előnyök a beruházás számára napjainkban az átgondolt tervezéssel csupán 2-5% körüli megvalósítási többletköltséget eredményez.
Olyan építészeti megoldásokat javaslunk, melyek kielégítik a' közel 0' energiafogyasztási szintet. Lehetőség szerint minimálisra kell csökkenteni az aktív (folyamatos költségeket jelentő) rendszereket, és minél több helyen passzív megoldásokat kell alkalmazni.
Mivel a parkolás köztéren lett megoldva, így csökkenti a költségeket, hogy nincs szükség üzemi átszellőztetésre, nincsen szerkezet építési költség, ami garázsok esetében velejáró.
A rendezvényterem esetében a fényfelhasználás jellemzően a sajátos megvilágítási igényű terek derítését jelenti, ezt a terem mennyezete alatt elhelyezhető oldalfali bevilágítók adhatják. Ily módon a mesterséges világítási igény csökkenthető.
A fűtött-hűtött épületrészek hőszivattyús ellátást kaphatnak. A víztakarékos megoldások (esővízgyűjtés ciszternákban ill. szürkevizek felhasználása, víztakarékos vizeldék, stb...) a közönségforgalmi épületrészeket figyelembe véve jelentős költségcsökkenést eredményeznek.
A szelektív hulladékgyűjtés az egész beruházás területén alapvető elvárás.
Az ötödik homlokzat manapság alapvetően energiatermelésre való. Napelemek és kollektorok elhelyezését javasoljuk. A passzív zöldtetők az említett energiagyűjtő eszközökkel és fénygyűjtő optikai berendezésekkel kiegészítve a projekt épületei számára fenntartható jövőképet festenek.