Épülettervek/Hallgatói terv

Tornatermet az általános iskolába!

1/34

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/34

Tornatermet az általános iskolába!
Épülettervek/Hallgatói terv

Tornatermet az általános iskolába!

2018.09.28. 06:00
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Monostorapáti, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szigeti Zsófia

Általános Iskola bővítése Monostorapátiban

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Juhász- Szigeti Zsófia

konzulensek: Czigány Tamás, Salacz Ádám 
szakági konzulensek: Serfőző István (statika), Petrikó László (épületgépészet)  

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A Monostorapátin lévő általános iskolában évtizedes probléma a tornaterem hiánya, melyre diplomamunkaként Szigeti Zsófia egy lehetséges megoldást ad. Koncepciója szerint a megnövekedett óraszámok, délutáni foglalkozások megszerettetéséhez fontos előrelépés a megfelelő tér létrehozása, ahol a diákok jól érzik magukat. 

Diplomamunkám témájának a monostorapáti Művészetek Völgye Közös Fenntartású Általános Iskola bővítését választottam. Témakeresésnél egyértelművé vált, hogy ezzel a témával fogok foglalkozni, mert ezen a településen nőttem fel, ebben az iskolában tanultam. A településen 30 éve probléma, hogy nincs az iskolának tornaterme és az egyre növekvő számú testnevelés órákra, délutáni foglalkozásokra nincs elegendő foglalkoztató tér. A tornaórák megtartása az aulában történik, melynek állapota és mérete alkalmatlan az órák lebonyolítására. 2008-ban egy kisebb felújításon esett át az épület, ugyanis összevonták a környékbeli iskolákat és Monostorapáti lett a központ. Összesen 5 településről járnak ide a diákok, viszont a bővítés során a tornaterem kérdése továbbra sem lett teljesen megoldva. A gyerekek megkaptak egy tanteremből átalakított helyiséget, ami kicsit oldja a problémát, de ez sem alkalmas egy teljes értékű testnevelésóra megtartására.

Másik probléma még a falu életében a közétkeztetés. A településen az alsó és felső tagozatosok oktatása külön telken zajlik, és az ebédlőig hosszú utat kell megtenniük. Az ebédeltetés az óvoda melletti épületben található, mérete és kialakítása nem alkalmas főzésre. Az ételt a szomszédban lévő óvoda konyháján készítik, itt a tálalás történik. Az ebédlő körülbelül 24 fő befogadására alkalmas. Szeretnék erre is megoldást találni, ezért az iskolabővítési programba belevettem egy új ebédlő megtervezését, mely szorosan együttműködhetne az iskolával.


3/34


4/34



Tervezési helyszín

Monostorapáti a Tapolcát Veszprémmel összekötő 77-es főút mentén. A tervezési helyszín a település szívében található a főútra merőleges Zrínyi utcában egy saroktelken. A telken jelenleg az 1970-ben átadott iskola épülete és egy hozzátartozó sportpálya található.

Koncepció

A koncepcióalkotás során a meglévő iskola épületét, helyzetét, annak funkcionális használatát megvizsgálva arra jutottam, hogy az új funkciókat egy új tömegben fogom elhelyezni, amely igazodik a környező beépítésekhez és kommunikál a meglévő iskola épületével. Végül eljutottam egy U alakú beépítéshez, mely a meglévő iskola felé fordul, így az új és régi tömeg között kialakul egy védettebb belső udvar, mely kiváló helyzetet teremt rendezvények és iskolai programok lebonyolításához. Az eredeti bejáratot áthelyeztem az északi oldalra. Az meglévő épületet megtoldottam déli irányba, ezzel megnyitottam az aulát a hátsó udvar felé is, így az iskola képes egyszerre mindkét udvarral kommunikálni. 

A tervezett épület 3 egységre bontható: tornateremből, ebédlőből és a két funkciót összekötő, kiszolgáló helyiségeket, valamint a konyhatechnológiát tartalmazó épületrészből áll. Ezek a funcionális terek szorosan együttműködnek a belső udvarral. Rendezvény esetén a falak eltolhatóak és az épületet összekötő folyosó átmeneti térré alakulhat, amire rájátszanak még a dinamikusan hajladozó előtetők. Az épületet körbejárva visszahúzódó, egyszerű homlokzatokat látunk, de amint belépünk az udvarra, egy izgalmasabb világ tárul elénk, melyet a tetők játéka eredményez. Az új épületbe két bejárat vezet, melyet az előtetők jelölnek ki. A két funkció egymástól függetlenül működik, a diákok célirányosan érkeznek az elosztófolyosóra és utána lépnek be az épület legfőbb tereibe.

Az északi oldalon került kialakításra a gazdasági bejárat, amely jól leválik az iskola udvarától. A telek délről is megközelíthető a parkolás és az akadálymentes megérkezés miatt. Ezen a területen kialakítottam egy süllyesztett „játszó" udvart, ami az új tornateremmel együtt pótolni tudja a régi aszfaltozott pálya hiányát.

Az új épület tetőformáját erősen meghatározta, hogy mi történik alatta. Erre vezethető vissza a különböző magasságú tetők metszésének felvállalása. A belső udvarban egy izgalmas, dinamikus, egybemosódó tetőt érzékelünk, míg az oldalsó homlokzatokon levő tetőfelület visszahúzódó, próbál igazodni a környező épületekhez.


31/34


14/34



Anyaghasználat

Az udvaron sok helyen megjelenik a terméskő, ami jellemző építőanyag a környéken. A külső homlokzatokon a fehér vakolat mellett megjelenik a fa is, de ez az anyag inkább a belső terekben dominál. Megtalálható a tornaterem tetőszerkezeténél, a bordásfalaknál, a tornatermi tolófalnál, a folyosón szereplő központi falnál és az ebédlőben szereplő pultnál is.

Záró gondolat

Az oktatási rendszer átalakulása nagy hatással volt az oktatásban résztvevőkre. Teherré vált a megnövekedett tanóraszám és a heti több testnevelésóra megtartása. Ezt a terhet próbálnám oldani azzal, hogy ha megfelelő tereket hozok létre, akkor megszerettethetem a diákokkal a tanórákon való részvételt és a mozgást is, ami nélkülözhetetlen a fejlődésükhöz. Ezért terveztem egy új, mai igényeknek megfelelő tornatermet, ahol a diákok ki tudnak kapcsolni és élvezhetik a mozgást. Rendezvények, előadások, sportolási lehetőségek helyszínét teremtettem meg, amely a falusi közösség igényeit is ki tudja szolgálni.


Szigeti Zsófia

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.