Foghíj_ak ideiglenes beépítése - Papp Mátyás diplomaterve

Papp Mátyás diplomatervében különleges, a kísérleti építészet körébe eső témát választott. A Belső-Erzsébetváros átfogó urbanisztikai vizsgálatára alapozva rugalmasan alakítható,  áthelyezhető MATRIX-rendszert vázolt fel a foghíjak hasznosítására, amely rugalmasan alkalmazkodhat a számtalan területi adottsághoz és funkcionális igényhez, többszintes közösségi tereket alakítva ki a jelenlegi kavicsos parkolók helyén. A Kis Diófa-Csányi utca közötti páros telek példáján tesztelte a tervező a koncepciót, amelynek egyik legfőbb kérdése: mit tehetnek az építészek és a közösségek együtt környezetük felpezsdítéséért?

Koncepció

Vidéki egyetemistaként igazán érdekes témának tartottam a foghíjbeépítéseket. Rendkívül vonzó volt ez a számomra idegenebb közeg. Budapesten sétálva számos beépítetlen, de nagyon jelentős helyzeti potenciállal rendelkező foghíjtelket lehet látni. A foghíjak beépítése állandó, de az utóbbi időben lelassult ez a folyamat. Igaz ez Belső-Erzsébetvárosra is, ahol a (közel)múlt politikai-gazdasági döntései miatt sokkal koncentráltabban jelennek meg ezek az üres telkek, mint Budapest egyéb kerületeiben (kivételt képez ez alól talán a VIII. Kerület).

 

 

Diplomamunkámban olyan átmeneti hasznosítási lehetőségeket kerestem, amelyek megpróbálják ezeket az értékes, de alulhasznosított területeket felpezsdíteni, és olyan funkciókat telepíteni oda, amelyekre nagy szükség van a városban, de a közeljövőben nincs esély rá, hogy komoly beruházási célpont legyen. Olyan univerzális eszközrendszert kerestem, amelynek alkalmazása a tervezés során egy adott területre korlátozódott ugyan, de a helyi jellegzetességek feltérképezésével szabadon alkalmazható más hasonló helyszíneken is.

Így a szűkebb tervezési helyszín Belső-Erzsébetváros lett, ahol alapvetően a helyi adottságok befolyásolták a program kialakulását - mindemellett ügyeltem arra, hogy a rendszer a lehetőségekhez képes univerzális és adaptálható is legyen.

A tervezés során fontos szempont volt, hogy a fizikai hiány megtalálja a funkcióhiány párját, tehát ez a kétfajta hiány egymásra találjon, ezért a tervezést vizsgálatokkal kezdtem. Külön vizsgálatot szántam a foghíjak fajtáira, kialakulására, a történelmi várostervezésre, a helyi adottságokra, szociális helyzetre, a civil szervezetekre. Átfogó vizsgálat készült arról, hogy az egyes embereknek (foghíjtelek mellett lakótól a turistáig) mit jelent egy foghíj, miért jó, miért rossz számukra a megléte, mit várnak a városrésztől, környezetétől, jövőjétől.

 

 

Már a tervezés legelején egyértelművé vált, hogy a főleg magánkézben lévő telkek átmeneti városi rehabilitálására reálisan nagyobb összegek nem fordíthatók, illetve a kisebb beruházásoknak is komoly reprodukciós értékkel kell rendelkezniük a megvalósíthatóság illetve megtérülés tekintetében. A jelenleg legrentábilisabb hasznosítása egy foghíjteleknek a „kavicsos parkoló". Ezeknek a területeknek a parkoló funkcióját elhagyni egy nagyon szép, idilli utópia, de munkám során igyekeztem - amennyire lehet - reálisan közelíteni a problémához. Miután megvizsgáltam a parkolók működését, szembetűnővé vált, hogy kihasználtságuk hétköznap, munkaidőben közel 100%-os, de egyéb időpontokon alig van forgalmuk.

A funkció keresése közben felállítottam egy hasznossági modellt. Egy kortárs, hagyományos foghíjbeépítés a következő modellt követi: mélygarázs, földszinten szolgáltató vagy kereskedelmi funkciók, emeleteken lakások és a legfelső szint(ek)en penthouse. A hasznossági modell szerint egy ilyen túlzsúfolt, terhelt területen már nem lakásokra van leginkább szükség. Fontosak a parkolók - amelyek ellen lehet és kell küzdeni, de jelenleg nélkülözhetetlenek -, a szolgáltató funkciók és a penthouse szintje is, amely színesíti és emeli a városrész lakókörülményeit. Ez a legfelső szint leszakadva a többi szinttől, mint egy felhő helyezkedik el. Ezt a három szintet igyekeztem a koncepcióból átemelni a tervbe.

MATRIX

A cél egy általános elv kialakítása volt, amely alapján fel lehet pezsdíteni a foghíjat és környezetét, de nem lesz sablonos vagy didaktikus a beavatkozás. Ezért egy olyan mátrix rendszert alakítottam ki, amelynek egyes elemeit külön-külön (is) fel lehet használni, és mindig egyedi párosításokat lehet alkalmazni, a szituációnak legmegfelelőbben. A mátrix két szervezőelve: a beruházás helyzete és nagysága. A helyzetek alatt olyan térbeli helyzeteket kell érteni, amelyek a klasszikus foghíjbeépítések során is fontos szempontot képeznek: tűzfal, lichthof, homlokzat, földszint. Illetve kiegészítve kevésbé egyértelmű és hagyományos helyzetekkel: bútor, építmény és a már fent említett felhő. A beruházás nagyságát a mindenki számára ismerős S, M, L, XL elven értelmeztem, illetve alkalmaztam még egyet, a legkisebb léptékűt, a „zöldet".

 

 

A MATRIX megalkotásánál az egyik legfontosabb szervező gondolat volt, hogy minél nagyobb a beruházás, annál időtállóbbnak kell lennie és annál nagyobb közönségnek kell szólnia. Fontos, hogy a drága szerkezetek mobilak legyenek, újabb és újabb foghíjakon is alkalmazhatóak, újrafelhasználhatóak legyenek. Fontos tulajdonsága a MATRIXnak, hogy minden egyes elem, kitalált rendszer része, számos példa van rá, akár a mindennapi életben is megtalálható „kitt"-ként használható, úgymond megvehető a boltban". Sőt, a jelenleg bevett hasznosítási módok is szerepelnek benne, például: parkoló, játszótér.

Ez alól egy elem jelent kivételt, a 6XL, ez az úgynevezett STAGE elem. Ez egy olyan könnyűszerkezetes tartószerkezet, amely biztosítja a földszinten a kavicsos parkolást - amelyről már korábban szó volt -, viszont a tetején egy városi köztér alakulhat ki. Ez a könnyű, a szerelés alatt önhordó, gyorsan telepíthető szerkezet bármikor el-, illetve továbbszállítható, újratelepíthető.

Várostervezés, a terv bemutatása

A MATRIX rendszer alkalmazására egy átfogó, városi léptékű koncepciót alakítottam ki, amelyben az önkormányzat és a civil szervezetek fokozatosan, több ütemben valósítják meg a közösségi funkciókat, folyamatosan bevonva a civil lakosság munkáját és a magántőkét. A megvalósítás során fontos hangsúlyt kapnak a civil szervetek, és a helyi lakosság, hiszen a feladatok közösség(i) építésre alkalmasak! Ennek első ütemében a Kis Diófa utca és a Csányi utca közötti átmenő foghíjtelek-páron jönne létre az első beruházás. Ez a telekpár régóta beépítetlen furcsa szerkesztése, helyzete és térszerkezete miatt, ráadásul a Madách-tengely vonalába esik, ezért folyamatosan változik az önkormányzat hozzáállása a telekhez.

 

 

A földszinten a STAGE elemnek köszönhetően megmaradna a parkoló, az emelt köztéren a Kis Diófa utca felől egy piac és mellette egy kávézó-kocsma, a Csányi utca felől pedig egy szabadtéri rendezvénytér kapna helyet. A piac újrahonosítása erősítené a lokálpatriotizmust, míg a rendezvénytér esetében a civil szervezetek egy jól használható, értékes fórumot kaphatnának. Amikor nincsenek használatban ezek a terek, akkor hagyományos városi köztérként működnének, amelyre nagy szükség van Belső-Erzsébetvárosban. A különböző MATRIX elemek növelik a komfortot, szerethetővé, vonzóvá, divatossá teszik a teret. A kötetlenebb szerkesztésnek és a lakosság intenzív bevonásának köszönhetően olyan izgalmas, vegyes funkciókra is alkalmas lehet a tér, mint például a piac területén egy food rave piac megvalósítása esténként, vagy a közösségi tér felett található árnyékoló rendszernek (7L) köszönhetően a helyi hagyományoknak újabb átirataként a sátoros ünnep alternatív helyszíne.

 

 

Építészeti megjelenés

Mivel közösségi építésről van szó, nem akartam az építési elemeket, metódusokat uniformizálni. A MATRIX koncepció alkalmazása révén nem beszélhetünk klasszikus építészeti megjelenésről. A szerkezetek, terek szépsége nem a hagyományos módon értendő. Ennek a tervnek a szépsége, építészeti értéke alárendelődik a közösség(i) építésnek, a közösségnek. A beépítések finomságát, lényegi szépségét az apró részletek egyedi kialakításai jelentik, amelyet a helyi lakosság, civil összefogások és szervezetek határoznak meg. A lakosság sokszínűsége, stílusa miatt lesz szép, szerethető és izgalmas a foghíjbeépítés.

 

 

Köszönöm a közös gondolkodást és munkát Bokányi Imrének és Bach Péternek!

Papp Mátyás

Diplomafilm

---

Foghíj_ak ideiglenes beépítése  - Papp Mátyás diplomamunkája

építészet: Bach Péter, Alföldi György DLA
statika: Kerek István
épületszerkezettan: Horváth Sára
építéskivetelezés: Lepel Adrienn PhD
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos
épületvillamosság: Némethné Vidovszky Ágnes dr.