Készségfejlesztő kulturális kör - üres irodaépületek újrahasznosítása, Kohout Dávid diplomaterve

Kohout Dávid az Építészfórumon korábban közzétett, alapos és hiánypótló kutatásának eredményeire alapozta diplomatervét, amelyben egy VIII. kerületi, Golgota utcai irodaépület revitalizálásának koncepcióját dolgozta ki. A racionálisan átalakított és kibővített épület kulturális és kreatív tevékenységekre alkalmas helyszínné változott a közeli óvodák és iskolák számára, időben és térben differenciált funkcionális elrendezéssel.

Kutatás

Diplomatervem témája egy VIII. kerületi üres irodaház újrahasznosítása funkcióváltás segítségével. Az üres irodaházak újrahasznosításának gondolatával hollandiai gyakornoki munkám során szembesültem először. A Jeanne Dekkers Architectuur delfti iroda a Holland Építészeti Alap által finanszírozott kutatásba kezdett. A kutatás a cca. hétmillió négyzetméternyi üres holland irodaház-terület újrahasznosítási stratégiájának kidolgozását tűzte ki célul. Alapvető követelmény volt, hogy a házakat funkcióváltással kell (és lehet) újra a városszövet élő részévé tenni. Ez a munka határozta meg tehát diplomatémámat, ugyanis itthon gyanítható volt, hogy az üres irodaházak terén hasonló a helyzet.

Ezért két tézis mentén készítettem egy kutatást, feltételezve, hogy nagy, feltérképezetlen és lehetőségekkel teli a kiüresedett irodaház-állomány. A tézisek (az egyik általános, a másik speciálisabb):

1. Az épületek optimalizált újrahasznosítása a fenntartható építészet egyik meghatározó módja.
2. Az üres irodaépületek újrahasznosítása Budapesten városépítészeti és építészeti alternatívája lehet a zöldmezős beruházásoknak.

A kutatáshoz szakértőket kerestem meg, akik alátámasztották téziseim helyénvalóságát és aktualitását. Kiderült, hogy a budapesti közel 1 millió m2-nyi üres irodaház-állományon belül érdemes a szerencsétlenebb sorsú „B", illetve „C" kategóriás házakkal foglalkozni. Ezek az épületek a ’70-es évek környékén születtek és ma többek közt technológiai, műszaki elavultságuk okán váltak kiadhatatlanná.

 

 

Baross Pál és Kalmár Zoltán ingatlanpiaci elemzők megerősítették azt a gondolatomat, hogy építészeti és fejlesztői szempontból is érdekes lehet, ha egy üres irodaház közelében igényelt funkciók nem bontással, zöldmezősen, hanem az üres házba belegyúrva épülnek meg. Főleg igaz ez, ha költséghatékonysági megfontolások övezik a beruházást. A kutatás eredményeit egy dolgozatban foglaltam össze, ami megjelent az Építészfórumon, majd jöttek további megkeresések is átdolgozásra, további publikációra, például a Népszabadságtól, portfolio.hu-tól, valamint az iroda.hu internetes portáltól (1. rész, 2. rész, 3. rész). Szeretném hangsúlyozni, hogy diplomatervemnek, mint szellemi terméknek számomra legalább 30-40%-át jelentik a kutatási eredmények, irányvonalak; ám ekkor még effektív építészeti tervezésről szó sem volt.

Program, koncepció

A tervezés kezdetén nem határoztam meg előre, hogyan fog az újrahasznosítás manifesztálódni - „mit tervezek" és főleg, hogy hogyan. Ebből fakadóan szinte az egész tervezési folyamat alatt olyan kérdésekkel, fázisokkal szembesültem, amikre nem volt receptem, magyarul sosem csináltam még ilyet. Mindez elég nehéz, ugyanakkor nagyon izgalmas és inspiráló munkát eredményezett. 

 

Több lehetséges ház futott egy darabig párhuzamosan, végül az épület kiválasztásánál a főbb szempontot a lépték, az építészeti program-lehetőségek és az urbanisztikai szituáció jelentette.  Így esett a választásom a VIII. kerületben, a Golgota utca 6. szám alatti – eredetileg a Módusz Zrt. tulajdonában álló – üres irodaházra. Ez a Népligettől nyugatra, a GANZ-MÁVAG-telep és a Tisztviselő-telep metszéspontjában helyezkedik el.

A környező utcában rátaláltam két iskolára és két óvodára, majd vezetőikkel konzultálva kézenfekvően adódott a program legnagyobb része. Szükség volt kiállítóterekre, előadótérre, tornateremre, tánc-próbateremre, kézműves műhelyekre; ezek az igények többször egybecsengtek. A másik összetevő a közelben élő, dolgozó kínai, vietnámi kisebbséget célozta meg úgy, hogy számukra, illetve kulturális integrációjukra is lehetőségeket biztosít a program. Ezt a vonalat Alföldi György vetette fel.

 

Az így összeálló programból tér-kezdemények és rendszerbeli megkülönböztetések kezdtek megnyilvánulni, noha nagyon racionális úton történt a programpontok elrendezése. Arra gondolok, hogy a programokat egymáshoz viszonyítva meg tudtam fogalmazni, kapcsolatokat definiálni, amelyek téri vonatkozásai is rögtön leolvashatóvá és kezelhetővé váltak, például a funkcionális, kiszolgáló blokk alaprajzi és tömegbeli elkülönítése a praktikus terektől.

A másik fő koncepcionális szempont és lehetőség a ház urbanisztikai elhelyezkedésében rejlik: a ház ugyan a Tisztviselő-telep és a Ganz-telep metszéspontjában helyezkedik el, mégis zárványként van jelen a Ganz-telep határain belül. Ráadásul úgy, hogy közben jellegzetesen a családi házas övezet felé nyit. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből kiszakadjon, az egész Ganz-telepre koncepció-szintű fejlesztési javaslatot készítettem: a területet tömbönként lehetne fejleszteni, közterületekkel, utcákkal átszőni a területet, valamint megnyitásokat létrehozni.  Ily módon a ház körüljárhatóvá válik, és ami a lényeg, hogy kicsit jobban elkezd élni ebben a metszéspontban.Tehát csak az egyik oldal az, hogy a ház több intézmény és kulturális közeg programjait integrálja; a másik, hogy ezzel az urbanisztikai koncepcióval tud maga is integrálódni, optimális helyet találni ebben a városi szövetben.

 

 

Építészeti eszközök

Az új részeket konzekvensen elkülönítettem anyagában és szerkezetében is; akár egy gép, itt is az új részben minden funkcionális-, kiszolgáló-egység racionális rendben helyezkedik el, könnyen szerelhető, könnyűszerkezetes, vizes építési technológiát minimálisan igénylő alkotóelemekkel. Minden, ami új, az fa-acél, vagy fa bélés, burkolat. Ez a koncepció - akárcsak az optimális működési rend kialakítása - a belsőből indult: kibélelni az áttöréseket, bútorokat és a térelválasztásokat e meleg anyagból elkészítve. Sőt, eleve a belső világ határozza meg a ház építészetét, működését: egy élő intézményt képzelek el, aminek ez az átalakítás pusztán egy okos, minőségi váza, ahol ugyanakkor csak színesítik e belső világot az átlátások és esetleges áthallások. Így alakult ki egy finom fa bélés mindenütt és ez vetül ki a könnyűszerkezetes épületrész homlokzatára, a rámpára és az erkélyekre.

 

 

Összefoglalva, számomra a ház lényege – a kutatástól kezdve – a konzekvens, racionális építkezés (programilag, szerkezetileg), és ennek átalakulása Építészetté a téralakítás és az anyaghasználat segítségével.

Kohout Dávid

 

---

Építész tervező: Kohout Dávid
Tervezés éve: 2012
Bruttó szintterület: 1020 m2
Bruttó beruházási költség: ~190M Ft
Helyszín: 1089 Budapest, Golgota u. 6.

   
Konzulensek:
Építészet: Szabó Levente DLA
Épületszerkezettan: Dr. Takács Lajos
Statika: Hegyi Dezső PhD
Építéskivitelezés: Lepel Adrienn PhD
Épületgépészet: Dr. Palócz Miklós
Épületvillamosság: Szabó Gergely

Opponens: Kalmár László